Kétszáz kilométernyi út építését kezdik meg

A debreceni repülőteret 2017 végétől már sztrádán lehet majd elérni – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amelynek megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. bonyolítja le a folyamatban lévő, összesen ötven kilométeres útfejlesztéseket. Ezek közül az egyik, az M35-ös autópálya folytatásának első üteme Debrecen közelében a 4-es és a 481-es utat köti majd össze kétszer két sávon. Ezt a szakaszt legkorábban 2017 végétől vehetik igénybe az autósok. A beruházás keretében 5,5 kilométeren, új nyomvonalon megépül a 481. számú főút, ami pedig a 47-es számú főúttal köti össze az M35 autópályát. Megépítik az M35 további, 18,7 kilométeres szakaszát is a 481-es számú főúttól Berettyóújfaluig. A szakasz forgalomba helyezése 2018 végére várható, ezután kétszer két sávos gyorsforgalmi úton lehet majd eljutni Budapesttől – az M3-as és az M35-ös sztrádákon át – Berettyóújfaluig.

Szlovákia felé is megkezdődött és jövő év végére be is fejeződik az autópálya kiépítése a Tornyosnémeti és az országhatár közötti, nyúlfarknyi, 1,7 kilométeres szakaszon. Nyár óta folyik a 21-es számú főút Heves és Nógrád megyei szakaszainak négysávosítása közel 15 kilométer hosszan. A beruházás 2018 tavaszára befejeződik, így Salgótarjánt az M3-as autópályától 15-20 perccel rövidebb idő alatt és biztonságosabban lehet majd elérni. Utolsó szakaszába ért az M85–86-os fejlesztése. Csorna fontos szerepet játszik az M85-ös út fejlesztésében is, amely Sopront köti majd be a gyorsforgalmi hálózatba. A csornai elkerülő második ütemében 4,4 kilométeren négysávos gyorsforgalmi út és 1,5 kilométeren kétszer egy sávos főúti visszakötés épül, a beruházás 2018 tavaszára készülhet el.

A közelmúltban vehették birtokba az autósok a Hegyfalu és Csorna közötti 33,4 kilométeren, új nyomvonalon megépített szakaszt. Megnyitásával Szombathelyt is bekötötték a hazai gyorsforgalmi úthálózatba. Az M85–M86-os fejlesztése szintén új nyomvonalon, közel 92 kilométer hosszan valósult meg Szombathely és Győr között. Az átadást követően a vasi megyeszékhelyről két óra alatt elérhetővé vált Budapest. Az M86-os sorozatos fejlesztéseivel tizenkét település mentesül a túlzsúfolt 86-os főút átmenő forgalmának környezeti és zajterhelése alól.

Belátható időn belül további kétszáz kilométeren kezdődhet meg új gyorsforgalmi útszakaszok építése. Ennek során húsz kilométeren kétszer két sávossá bővítik az M2-est Budapest és Vác között, illetve több mint hatvan kilométeren épül majd meg az M44 Tiszakürt–Kondorost összekötő szakasza. A Kaposvár és az M7-es közötti majdan húzódó R 67-es útnak pedig legelőbb a Kaposfüred–Látrány közötti részét építik meg. Ez 33 kilométer hosszú lesz. Tovább építik az M21-est is, a mintegy 12 kilométeres szakasz Tar–Mátraverebélyig és innen Bátonyterenyéig húzódik majd. Szintén a kétszáz kilométeres program része lesz majd az M0–Üllő–Cegléd között megépülő M4-es gyorsforgalmi út 44 kilométeres szakasza, és az M4-es Berettyóújfalutól az országhatárig tartó mintegy harminc kilométeres vonala.

A kormány a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével is elő akarja segíteni a munkahelyteremtést és a versenyképesség fokozását – jelezte az NFM. Ezért a következő évek egyik kiemelt feladata lesz a közúthálózat bővítése, hiányzó elemeinek pótlása. Uniós és hazai források felhasználásával bekötik a gyorsforgalmi hálózatba a megyei jogú városokat, kiépítik az autópályák, autóutak országhatárokig tartó szakaszait, magas színvonalú útkapcsolatokat létesítenek további fontos gazdasági térségekig. E feladatokra a következő években a kormány 2500 milliárd forintot fordít, felerészt a költségvetésből. A csaknem ezer kilométernyi közútfejlesztés nagyobbik hányadát gyorsforgalmi utak megépítése adja majd. A tervbe vett 615 kilométernyi autópálya, autóút és gyorsút elkészültével öt-hat éven belül bőven kétezer kilométer fölé nő a hazai gyorsforgalmi úthálózat teljes hossza.