Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2016 harmadik negyedévében 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedéves 2,8 után - derült ki a KSH előzetes adataiból. Ez összhangban van az elemzői várakozásokkal, de lassabb növekedést jelent a második negyedévhez képest.
A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést - közölte a KSH.
"A kedvező őszi betakarítási adatok alapján a mezőgazdasági termelés a második negyedévhez hasonlóan 10 százalék felett nőhetett. A piaci szolgáltatások tartósan jó bővülése a bérek emelkedésének, az emelkedő foglalkoztatásnak és a visszafogott inflációs környezetnek köszönhető" - írta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Felhasználási oldalról minden bizonnyal a lakossági fogyasztás húzta a GDP-növekedést, miközben a beruházások most is visszaeshettek az EU-források hiánya miatt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: a gyengélkedő ipar miatt vélhetően a nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődhetett az előző negyedévhez képest.
Lassul a régió
Nem kizárólag magyar sajátosság, hogy a gazdaság lassult, hiszen a régiós társak adatai is lassabb növekedésről tanúskodnak - emelte ki Ürmössy Gergely. Az Erste Bank közgazdásza rámutatott: Románia 4,4 százalékkal, Szlovákia 3 százalékkal, Csehország 1,9 százalékkal nőtt. Ebben a negyedévben, hacsak kismértékben is, de sikerült meghaladni a német gazdaság növekedési ütemét, hiszen Európa motorja 1,5 százalékkal nagyobb teljesítményre volt képest a tavalyi év azonos időszakához képest.
Naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal nőtt a magyar GDP a harmadik negyedévben, ugyanakkor a szezonális hatásokkal is igazított adatok alapján mindössze 1,4 százalékos növekedést láthatunk. Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt a GDP az április és június között mért 1 százalék után.
Január és szeptember között 2 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. Elemzők szerint az év végén gyorsulhat a GDP-növekedés, amelynek továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a motorja – amit a keresetek gyors növekedése támogat –, így az év egészében 2 százalék feletti növekedés várható.
Jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedést várnak a szakértők, amit az uniós források ismét gyorsuló lehívása, a keresetek dinamikus növekedése, valamint a kormány lakásépítési programja támogathat. A gazdasági tárca közleményében kiemelte, hogy 2017-től lökést adhat a gazdaságnak a kormány által javasolt járulékcsökkentés is. "Az alacsonyabb járulékteher és a minimálbér emelése miatt várhatóan a bérek is emelkedni fognak Magyarországon, ami ösztönzően fog hatni a munkavállalásra is, így érdemben csökkenhet a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel tovább nőhet a fogyasztás is" - írták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.