Tízből négy magyar gondolja úgy, hogy nincs elegendő pénze a kiegyensúlyozott és méltányos életvitelhez – derül ki az Intrum Justitia legfrissebb kutatásából. Az idei felmérésben 21 ország 21 317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgára vett részt. A válaszokból kiderült, hogy tavaly óta nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják időben fizetni a számláikat.
„A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentős részének vannak pénzügyi nehézségei” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egy alkalommal előfordult, hogy késve fizették be számlájukat az elmúlt 12 hónapban – ennek fő oka az, hogy nem állt rendelkezésükre a számlák rendezéséhez szükséges összeg. Görögországban a legmagasabb a késve fizetők aránya, ott a megkérdezettek 76 százaléka nem fizetett időben.
Dániában és Spanyolországban a legalacsonyabb a késve fizetők aránya, de a lakosság 31 százaléka még ott is határidőn túl fizette be a számlákat az elmúlt évben. Magyarországon ez a mutató 64 százalékos, ez a második legrosszabb arány Görögország után az európai rangsorban.
Tízből három magyar megkérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata a pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban részt vevő országok közül – Görögország mellett – hazánkban a legmagasabb. A legnépszerűbb célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. „A külföldre távozó munkaerőt új munkahelyekkel lehet visszacsábítani. Ebből a szempontból nagyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társaságiadó-csökkentési kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy ezzel új szolgáltatói központok jönnek Magyarországra, és újabb munkahelyeket teremtenek” – hangsúlyozta Felfalusi Péter.
Az európaiak 27 százaléka állítja, hogy időnként nem tudja visszafizetni tartozásait. Az ebbe a csoportba tartozók anyagi helyzete rosszabb, mint tavaly volt, és borúsabban is látják a jövőt pénzügyi tekintetben. Európai összehasonlításban a megkérdezettek közel 30 százalékának okoz nehézséget az adósságok visszafizetése, a magyar lakosság esetében ez az arány csaknem 40 százalék. Az európaiak elsősorban banki forrásból próbálják megoldani anyagi gondjaikat, Magyarországon viszont inkább a család és a barátok nyújtanak segítséget.
Mind az európai, mind pedig a magyar megkérdezettek mintegy ötöde ért egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció hiánya szerepet játszik a rossz anyagi helyzet kialakulásában. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi válaszadók a múlt évhez képest kedvezőbben látják a jövőt; 4 százalékkal többen bíznak abban, hogy személyes pénzügyi helyzetük javulni fog, és ugyanennyivel nőtt azok aránya is, akik hosszú távon is bíznak ebben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.