Peking megfogná az FDI-t

A kínai kormány erősen vissza akarja fogni a külföldre irányuló nagyobb befektetéseket, illetve korlátozni akarja a fúziós és akvizíciós ügyletekben (M&A) való részvételt az országhatáron kívül – tudta meg a Financial Times az ügyhöz közel álló forrásoktól.

Az általuk látott dokumentumtervezet szerint tilos lesz olyan, 10 milliárd dollárnál nagyobb értékű külföldi működőtőke-beruházást (FDI) végrehajtani, vagy olyan, egymilliárd dollárnál nagyobb értékű M&A-manőverben részt venni, amely nem tartozik az adott befektető alaptevékenységéhez. Ezen túlmenően az állami tulajdonú vállalatok nem fektethetnek be egymilliárd dollárnál többet külföldi ingatlanokba – tudta meg a South China Morning Post.

A külföldre irányuló befektetések idén biztos, hogy rekordot döntenek, miután a kereskedelmi minisztérium adatai szerint az első tíz hónapban a kínai vállalatok nem pénzügyi invesztícióinak összege már 146 milliárd dollárra rúgott; a csúcsév eddig a tavalyi volt 121 milliárd dollárral. Ennek is betudható, hogy a jüan az idén eddig 5,8 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben, márpedig ez most már nem tartozik a gazdaságpolitikai célok közé, hiszen a korábban exportvezérelt növekedést inkább a belső fogyasztástól várják. A jegybank (PBOC) éppen ezért idén komoly dolláreladásokra kényszerült, így nemzetközi tartalékai október végére 3121 milliárd dollárra apadtak, ez a legalacsonyabb szint 2011 márciusa óta (egy éve még 3450 milliárd közelében volt).

A tervezett lépéssel a kormány a jüan további leértékelődését akarja megakadályozni – kommentálták a brit gazdasági lap értesülését kínai elemzők –, kérdés, mennyire lesz eredményes. Az ilyesfajta tőkekorlátozásokkal rendszerint csak azt érik el, hogy még többen akarják majd külföldön tudni a pénzüket, ennek a módját pedig meg fogják találni az eddigi tapasztalatok szerint. A direkt tiltás ugyanakkor csak formalizálja azt, amit a bankok hónapok óta tapasztalnak: az illetékes kormányzati ügynökség (Safe) sokkal szigorúbban alkalmazza a meglevő szabályokat is a külföldi ügyletekhez szükséges devizaműveleteknél, gyakrabban késleltetnek vagy utasítanak el korábban rutinszerű jóváhagyásokat.

A szigor még fokozódhat: a PBOC és a devizaműveletek ügyében illetékes hatóságok, köztük a Safe, hétfőn közös közleményben hangsúlyozták, a kormány „növekvő figyelemmel kíséri a külföldre irányuló befektetéseket, hogy kivédje azok kockázatait”. A jegybank azt is fontolgatja – írta a Caixin pénzügyi hírlap –, hogy a határon átnyúló jüanműveleteket is figyelembe veszi az egyes bankok kockázati megítélésekor. Külföldön viszont akár üdvözölhetik is a korlátozásokat: az utóbbi időkben több külföldi akvizíció is elakadt vagy akár meg is hiúsult amiatt, mert az érintett országok illetékes hatóságai túl kockázatosnak ítélték a kínai befektetők megjelenését az adott ágazatban. Ilyen volt például a Philips ügylete, amelynek keretében a világítástechnikai üzletágat akarta eladni egy kínai konzorciumnak, ám az USA külföldi befektetéseket vizsgáló hatósága (CFIUS) ezt megakadályozta.

Visszaesett a tőkebeáramlás

Idén először deficites lehet Kína nettó FDI-egyenlege a fizetési mérleg alakulása alapján: a harmadik negyedévben 31 milliárd dolláros mínusz mutatkozott ezen a soron. Az elmúlt öt negyedévből négyben deficites volt az FDI-mérleg, amely azt megelőzően 1998 óta minden negyedévben pluszban volt.