Nagyot esett a török GDP

Hét éve először zsugorodott a törok gazdaság idén a harmadik negyedévben, méghozzá nem is kicsit: éves összevetésben 1,8 százalékkal csökkent a GDP, az elemzők 0,4 százalék körüli mínuszt vártak. Negatív előjelű GDP-adatra utoljára 2009 harmadik negyedévében, a globális válság idején volt példa Törökországban: tavaly ilyenkor még 5,9 százalékos növekedést produkált a gazdaság, és az idei első két negyedévben is rendre 4,5 százalékot ért el a török statisztikai hivatal ugyancsak  ma közzétett módosításai szerint. (A hivatal pénteken közölte, hogy változtat számítási módszerén, ezért módosult az első negyedév 4,7, illetve a második 3,1 százalékos növekedési mutatója. Azt nem tudni, hogy a harmadik negyedévi adatot melyik módszer szerint számolták – mutatott rá az ft. com.)

A kormányzati kiadások ugyan 23,8 százalékkal nőttek, a GDP kétharmadát adó lakossági fogyasztás azonban 3,2 százalékkal csökkent, az import 4,3 százalékkal nőtt, az export 7 százalékkal visszaesett. A fogyasztás és a külkereskedelem hanyatlásában nagy szerepet játszott a líra esése: a Bloomberg adatai szerint idén év eleje óta több mint 20 százalékkal gyengült, két hete történelmi mélyponton járt a dollárral szemben. A GDP-adat közzététele után ezt közelítette meg újból az árfolyam, amikor 1,8 százalékkal a 3,5485-ös szintig esett.

A líra esését némileg fékezte, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő felszólította a törököket, váltsák át a kezükben levő devizát lírára, és ezt sürgette az állami intézményeknél is. A GDP-adat elemzők szerint arra fogja ösztökélni az államfőt, hogy megint kamatvágást követeljen a jegybanktól, amint ezt rendszeresen megteszi. A központi bank legutóbb éppen emelt – 2014 januárja óta először –, októberben 50 bázisponttal 8 százalékra rántotta fel az alapkamatot, a líra esése, illetve a 7 százalék fölötti infláció miatt (a célszáma 5 százalék).

A siralmas gazdasági eredmény mögött alapvetően politikai okok keresendők: a júliusi elvetélt puccskísérlet, illetve az utána Erdogan által megkezdett, a katonaság mellett az állami szférát is sújtó tisztogatások elriasztották a befektetőket. A terrortámadások, a térség geopolitikai helyzete pedig a rendkívüli jelentőségű idegenforgalmat fogták vissza, az ágazat nettó bevétele az első kilenc hónapban harmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A kormány a múlt héten bejelentett egy élénkítő csomagot: a kkv-knak összesen 68 milliárd euró értékű kedvezményes hitelt helyeztek kilátásba, támogatott szakképzési programot hirdettek, a bankfelügyelet pedig megkönnyíti a magánszektornak nyújtott hitelek átrendezését. Utóbbi fontos lépés, hiszen a gazdaság egyik nagy problémája a gyorsan növekvő vállalati adósságállomány, de már a GDP-adat ismerete előtt azt mondták elemzők, hogy ez a csomag kevés az üdvösséghez. A befektetőket túlságosan aggasztja az, hogy Erdogan – aki sokáig látványos fellendüléssel tudta igazolni hatalmi törekvéseit – a jövő év első felében népszavazást akar tartani az elnöki rendszer bevezetéséről, és addig a kormány azzal lesz elfoglalva a gazdaság rendbetétele helyett.