Az utolsók között kezdheti az MNB a szigorítást

Zsúfolásig megtelt a terem a Magyarországról szóló panelbeszélgetésen a Euromoney Central and Eastern European Forum bécsi konferenciáján. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt: sikerült növekvő és kiszámítható pályára állítani a magyar gazdaságot. Tavaly a vártnál alacsonyabb, 2,1 százalékos lett a GDP-növekedés, a gyenge pillér az ipar volt, a mezőgazdaság, a fogyasztás és a szolgáltató szektor jól teljesített. Az idén és jövőre 4 százalék körüli növekedést vár a kormány.

A piac sem mondott ellent neki. Tardos Gergely, az OTP vezető közgazdásza ugyanis szintén 4 százalékos növekedésre számít. Hornung szerint a lakásépítések száma nőni fog, mivel a kiadott építési engedélyek száma tavaly megugrott, és a nemzetgazdasági tárcánál a minimálbér növekedésétől is sokat várnak: hatékonyabb termelésre, tovább bővülő fogyasztásra számítanak. Tavaly az államháztartási hiány a vártnál nagyobb adóbevételek miatt alacsony lett, az idén viszont 2,4 százalékosra nőhet az adócsökkentések és a közszférában tervezett béremelések miatt.

A monetáris politika számára is kulcskérdés a béremelés – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A nagyjából 10 százalékos nominális béremelkedés hatására nőhet a fogyasztás – az idén a jegybank 5 százalékos bővülésre számít –, tovább hízhatnak a megtakarítások, és az infláció is emelkedhet. Egyelőre évente 2 százalékos áremelkedést várnak, az inflációs cél azonban magasabb, 3 százalékos. Emiatt az MNB kényelmes helyzetben van, az utolsók között lehet a kamatemelési ciklusba kezdő jegybankok sorában.