Mélyre küldte a fontot Theresa May

Kéthavi mélypontra küldték a fontot hétfő délelőtt a dollárral és az euróval szemben Theresa May vasárnapi nyilatkozatai, amelyekből a piac arra következtetett, hogy jön a hard-Brexit, vagyis a kilépés után Nagy-Britannia nem feltétlenül lesz tagja a közös piacnak. A brit kormányfő azt mondta a Sky News hírtelevíziónak, hogy nem lesz „félszívű” a brit kilépés, tehát nem marad meg az EU-tagság, még részleteiben sem. May kitért arra is, hogy a következő hetekben, ahogy közeledik az uniós kilépést elindító 50-es cikkely márciusi aktiválása, nyilvánosságra hozzák a kilépési stratégia részleteit. „A bevándorlás korlátozásának lehetősége fontos számunkra, és ez, továbbá az egységes uniós piachoz való tartozás nem bináris opció, mint ahogy azt sokan hiszik” – fogalmazott May, aki szerint lehetséges, hogy hazája az uniós szabadságjogok csorbítása (a bevándorlás korlátozása) mellett is a közös piac része maradjon.

A nyilatkozatra reagálva a font csaknem egy százalékkal esett hétfő délelőtt a vezető devizákkal szemben. May üzeneteit ezért tompítani igyekezett a szóvivője, aki tegnap már azt hangsúlyozta, hogy a kormányfő nem zárt ki semmit, és Nagy-Britannia jövőjét továbbra is a közös piacon belül képzeli el.

A brit kormányfő szavaira keményen reagált Angela Merkel is. A Telegraph tudósítása szerint a német kancellár tegnap azt mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie a britek egységes piachoz való hozzáférésének a korlátozását, amennyiben London megsérti az EU-s szabadságjogokat. A kancellár arra figyelmeztette brit kollégáját, hogy a Brexitről folytatott tárgyalások nem alapulhatnak a „mazsolázgatáson”. „Ellenkező esetben csak korlátozásokról tárgyalhatunk” – fűzte hozzá Merkel.

A Civitas Institute londoni agytröszt szerint azonban a brit költségvetés még nyerhetne is a kilépéssel. Az Independent az intézet elemzését ismertetve azt írta, hogy ugyan pluszkiadásokat jelentenek majd az unióba exportáló vállalkozások veszteségét fedező állami támogatások, ezeket viszont kompenzálhatja az uniós tagországokból importált áruk megvámolása. A Civitas számítása szerint az uniós vállalatoknak mintegy 13 milliárd fontjukba kerülne a szigetországba irányuló exporttevékenység, míg az unióban eladott brit termékek vámja csupán 5,2 milliárd fontot tenne ki.

„Nagy-Britannia erősebb tárgyalási pozícióból indul, mint az Európai Unió. Ha a 27-ek úgy döntenek, hogy vámot vetnek ki a termékeinkre, akkor sincs félnivalónk” – állapította meg a londoni intézet.