Mint a Világgazdaságnak az infrastruktúratervekről kifejtette: ezekhez szükség lesz egy (még nem teljesen véglegesített) 50 millió dolláros magyar kölcsönre, majd egy egyezményre a pénz pontos felhasználásáról. Terítéken van egy Beregszászra vezető, illetve egy Munkács és Beregszász közötti út építése, a meglévő határ menti infrastruktúrák megerősítése, az M3-as autópálya meghosszabbítása Ukrajnába. Új átkelők is nyílhatnak a két ország között, továbbá célszerű lenne felújítani a záhonyi Tisza-hidat, vagy újat építeni. A felsoroltakhoz Ukrajna uniós forrást is remél, hiszen e beruházásokkal egy fontos, uniós szállítási folyosó fejlődne. Az ukrajnai vállalatok érdeklődnek a magyarországi technológiák iránt is.
Ukrajna GDP-je tavaly 1,8 százalékkal bővült, az idei terv 3 százalék. Ebbe nem számolták bele az Oroszország által elcsatolt Krímet és Kelet-Ukrajna egy részét sem. (Utóbbit ugyanis Ukrajna nem tudja ellenőrizni az ott folyó harcok miatt, ám az azokban való orosz részvételt orosz oldalról cáfolják.) Ukrajnában jelenleg 1,8 millió, úgynevezett belső menekültről kell gondoskodni. A megromlott orosz–ukrán viszony miatt esett a két ország árucsere-forgalma, a Krím elcsatolása után Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankció pedig Oroszország mellett másokat is sújt. „E káros hatásokért nem a szankciók a felelősek, hanem az elrendelésüket kiváltó orosz agresszió” – jelentette ki a nagykövet. Mint lapunkkal közölte, az ukrán atomerőmű-társaságok új nyugati partnerségekről, elsősorban fűtőelem-vásárlásról tárgyalnak azt követően, hogy az orosz fél nemrég felmondta az orosz–ukrán nukleáris együttműködési megállapodást. Ljubov Nepop az ukrajnai gázipari reform kapcsán elmondta, hogy biztonságos az országán keresztüli tranzit, és az is marad.
Emlékeztetett, hogy amióta az interneten nyilvánosan hozzáférhetők a gázrendszeren áthaladó mennyiségek adatai, azóta orosz oldalról sem állítják már, hogy ukrán területen megcsapolnák a vezetéket. „Ami a hálózatunkba beérkezik, az a vevő felé el is távozik” – jelentette ki. Ugyanakkor nehezményezte, hogy míg az EU – amellyel Ukrajna társulni készül – elvárja, hogy az ukrajnai gázpiac illeszkedjen az uniós szabályokhoz, addig maga Brüsszel ad kedvezményeket az uniós elvárásokhoz képest az orosz Gazpromnak a németországi Opal vezeték használatakor. (Az Opal a Gazpromé, de csak a felét használhatja, a kapacitás többi részéhez tenderen juthat hozzá.) Ukrajna uniósvízum-mentességének megadása is csúszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.