BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tavaszig rendeződhetnek az uniós viták

Április közepéig feloldódhat a konfliktus az Európai Bizottság és a magyar kormány között, igaz, most még merőben eltérnek az álláspontok a szabad árumozgásról és a zajszennyezettségről

Hatvan napja van a magyar kormánynak válaszolni az Európai Bizottság által a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatban február 15-én indított kötelezettségszegési eljárásban – tájékoztatta a Világgazdaságot a Miniszterelnökség.

A brüsszeli testület szerint egy jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és az importált termékekre egységes árrést alkalmazzanak annak ellenére, hogy az importált termékek költsége a devizától és az árfolyam-ingadozástól is függ. A bizottság olvasatában ez a magyar termelőket támogató intézkedés ellentétes az uniós joggal, a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozás akadályozza az áruk szabad mozgását.

A szabályozás célja nem ez, hanem a megkülönböztetésmentes piaci feltételek biztosítása és végső soron a fogyasztók védelme – közölte a tárca. Így a különböző országokból beszerzett, de azonos termékek eltérő árrésszintjeit tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősíti a törvény, amivel azt kívánja biztosítani, hogy azonos termékek árának meghatározása azonos szempontok alapján történjen, és ne számítson, ezek a termékek mely országból származnak.

A kancellária úgy látja, a valódi versenysemlegességet az biztosítja, ha a beszerzési ár az irányadó, a fogyasztói árrés kialakítása pedig semleges marad. Ezenfelül a külföldi árucikkek magyar piacra jutását nem korlátozza a szabály, hiszen csak a már behozottakat érinti, ráadásul a tilalom a magyar homogén termékekre is vonatkozik.

Emellett az Európai Bizottság arra is felszólította Magyarországot, hogy készítse el a zajszennyezettség csökkentését célzó stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket. Ezek hiánya miatt már tavaly április 28-án eljárást indított Brüsszel, most ezt léptette tovább, szintén 60 napon belül kell válaszolni. Már csak a budapesti agglomeráció zajtérképével kapcsolatos adatszolgáltatással adós hazánk, tavaly június 24. és idén január 10. között ugyanis három lépésben pótolta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, a nyolc Budapesten kívüli agglomerációra és a fontosabb közutakra és vasútvonalakra vonatkozó terveket.

A kormány szerint az a gond, hogy a fővárosi zajtérkép elkészítése az egyes települési önkormányzatokat terheli, ám kellő finanszírozás híján eddig nem oldották meg a feladatot. Mivel a hatályos szabályozásban nincs mód a térképek és tervek kikényszerítésére, jogszabály-módosítás következhet. A Miniszterelnökség szerint az illetékes helyhatóságokkal szorosan együttműködve idén tavasszal ez az uniós vita is rendeződhet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.