Kiábrándítóan kevés beruházást valósítottak meg Magyarországon a tavalyi év utolsó három hónapjában és az év egészében is. Október és december között 24 százalékkal zuhantak a beruházások az előző év utolsó negyedévéhez képest, 2016 egészében pedig 20 százalékkal maradtak el éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A visszaesésben kulcsszerepet játszott, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusból 2015 végégi lehetett forrásokat lehívni, Magyarország pedig az utolsó évre pörgette fel leginkább a kifizetéseket. E közben 2016-ban még az új EU-s ciklusból nem érkeztek a források, így nem meglepő a csökkenés, ennek mértéke azonban meglepte a szakértőket, hiszen a beruházások a rendszerváltás óta nem estek akkorát, mint tavaly.
Az állami beruházások 71 százalékkal maradtak el az év utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknál pedig 5,6 százalékos a visszaesés, a KSH magyarázata szerint elsősorban az állami tulajdonú vállalatok mérséklődő forrásai miatt. A tavalyi év egészében a költségvetési beruházások több mint 60 százaléka eltűnt, a vállalatoknál pedig közel 9 százalékos a visszaesés.
A nemzetgazdasági ágak többségében jelentős mértékű zuhanást láthattunk, a vízellátás és szennyvízgyűjtés, az egészségügy, a közigazgatás-védelem és kötelező társadalombiztosítás, az építőipar, valamint az oktatás terén volt igazán komoly a visszaesés, ezeknek a szektoroknak a beruházásai döntő többségét ugyanis uniós forrásból finanszírozzák. Növekedést láthattunk viszont feldolgozóipar, a pénzügyi biztosítási tevékenység – ahol a számítástechnikai eszközök beszerzése húzta fel a teljesítményt –, a kereskedelem-gépjárműjavítás, valamint az ingatlanügyletek terén is. Utóbbi a lakásépítések és -felújítások nagymértékű növekedésének, valamint az üzleti (például iroda és raktár) ingatlanfejlesztések mérsékelt csökkenésének együttes eredménye.
Idén biztosra vehető a fordulat a beruházások terén. Már a januári költségvetési adatokból látszott, hogy megugrottak az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos kifizetések, amelyek az év során folyamatosan növekedhetnek. A rendkívül gyenge bázis is segíteni fogja a beruházások növekedést, és a vállalati szektor tevékenysége is a beruházások növekedése mellett szól. Igaz, ezek jórészt egyedi nagyberuházások lesznek, amelyek között jelentős súlyt képvisel az autóipar, a beruházási adatokat azonban mindenképpen jelentősen megdobják. A lakosság beruházásai pedig csak az idei évben fognak igazán megjelenni a számokban a lakáspiac felfutásával párhuzamosan.
„A beruházásokat a társasági adó csökkentése, valamint a bérköltségek növekedése és a szakemberhiány is támogathatják, mivel az utóbbiak a vállalati termelékenység növelését kényszeríthetik ki” – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az alacsony kamatkörnyezet is hozzájárulhat a beruházások bővüléséhez, mivel mind a lakossági, mind a vállalati szektor eladósodottsági szintje alacsonynak számít régiós összevetésben. Az elemzők és a Nemzetgazdasági az idei évre egyaránt 10 százalék feletti beruházásnövekedésre számít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.