Előrelépnénk a versenyképességben

Magyarország versenyképessége romlott az elmúlt években, ezért a kormány létrehozta a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A cél az, hogy megfordítsák a trendet, ennek érdekében hat területen javasolnak intézkedéseket.

Hornyák József

2017.03.23, 15:37

Megalakult a Nemzeti Versenyképességi Tanács, amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezetésével megtartotta első ülését. „Szüksége van az országnak arra, hogy a versenyképességünk javuljon, közép-európai régiós összevetésben ugyanis nem tartozunk az élenjárók közé” – mondta a miniszter az ülést követő sajtótájékoztatón. „A célunk az, hogy ez megváltozzon, és alkalmassá tegyen bennünket arra, hogy hosszú távú eredményes felzárkózáson menjen keresztül az ország” – mondta Varga Mihály.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács alakuló ülésén olyan javaslatokról is tárgyaltak, amelyek már rövid távon javíthatják a magyar gazdaság versenyképességét. A testület tagjai hat területen látnak erre lehetőséget: a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosítása, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme, valamint a fizetésképtelenség és a csődeljárások kérdésköre. A miniszter elmondása szerint céljuk, hogy a magyar cégek kevesebb időt töltsenek adóadminisztrációval, amely most több időt vesz el tőlük, mint a lengyel, a szlovák vagy a cseh vállalatoktól.

A tanács felállítását tavaly szeptemberben azután javasolta a kormányzat, hogy Magyarország versenyképessége a Világgazdasági Fórum (WEF) listáján történelmi mélypontra esett. Magyarország 2016-ban az előző évi eredményéhez képest hat helyet rontva 138 ország közül a 69. helyre került. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban – állapította meg akkori jelentésében a Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak.

A Világgazdaságnak a kérdésben készült cikksorozatából kiderült, a versenyképesség javítását az oktatásnál kellene kezdeni, ugyanis Magyarország évről évre rosszabbul teljesít a különböző nemzetközi felmérésekben az olvasási, a számolási és a digitális készségekben. A WEF listájának „felsőoktatás és képzés” pillérében Magyarország a 2015-ös 57. pozícióból a 72.-re esett egy év alatt. Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján az oktatási és a munkaerőpiaci reformokat a hosszú távú versenyképesség-javító intézkedések közé sorolta.

A WEF rangsorának készítésekor megkérdezett döntéshozók a bürokráciát és a korrupciót is akadálynak látták. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója lapunknak korábban azt mondta, a versenyképesség kapcsán igen érdekes, hogy olyan országok is elénk kerültek, ahol a korrupció jóval jelentősebb, például Oroszország. Ezt azzal indokolta: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fejlettségű országban történik a korrupció.

Magyarország nagy előnye azonban a jelenlegi makrogazdasági helyzet. Ezen a téren kiemelkedő előrelépés történt a költségvetési hiány leszorításával, így az államadósság csökkentésével. A fizetési és a külkereskedelmi mérleg is többletes, a gazdaság pedig növekedési pályán van. A versenyképességi fordulatra az elemzők és a gazdaságpolitikai irányítók szerint azért van szükség, hogy az ország tartós növekedési pályán is maradjon – akkor is, ha kevesebb EU-támogatás érkezik majd. Varga Mihály hangsúlyozta: a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz a termelékenység és a versenyképesség növelésére van szükség.