Ipari beruházások húzzák az építőipart

Februárban mindkét építményfőcsoport termelésének volumene emelkedett, az épületeké 13,5, az egyéb építményeké 19,7 százalékkal. Az épületek építésének növekedése februárban is elsősorban ipari és raktárépületek, kisebb mértékben sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés az alacsony bázis mellett út- és vasútépítési munkák eredményeként bővült.

Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 15,1, az egyéb építményeké 29,9 százalékkal emelkedett. A speciális szaképítés termelése 11,7 százalékkal nőtt. A megkötött új szerződések volumene 43,5 százalékkal meghaladta az előző évit, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 68,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 23,3 százalékkal. Az épületek esetében több nagy értékű szerződést kötöttek sportlétesítmények, ipari, oktatási épületek építésére, az egyéb építmények építményfőcsoportban pedig út- és vasútfejlesztésre.

Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene február végén 117,2 százalékkal meghaladta az előző évi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 58,2, az egyéb építményeké 177,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

„A két számjegyű növekedés várható volt az építőipari rendelésállomány korábbi hónapokban látott szintje, valamint az alacsony bázis, azaz a tavalyi alacsony termelési szint miatt” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: az építőipar forintban mért termelési értéke az idei év első két hónapjában 195 milliárd forintra rúgott, szemben a tavalyi 160 milliárddal.

„Márciusban is az első kéthavi növekedéshez hasonló, két számjegyű bővülés várható. Ebben az esetben az ágazat nagyságrendileg 0,3 százalékponttal járulhat hozzá az első negyedéves GDP-növekedéshez” - tette hozzá a szakértő. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az építőipar növekedése összességében az idén megközelítheti a 20 százalékot.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a februári adatokat értékelve elmondta, hogy számítani lehetett az idei jelentős bővülésre, miután tavaly nagyon gyengén szerepelt az építőipar: 19 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye. „A február fordulópontot jelentett abból a szempontból, hogy most mindkét építőipari alágazatban, a lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél és az egyéb építményeknél is növekedés volt. Erre pedig hosszú ideje nem volt példa”.

A lakásépítések terén hónapok óta töretlen a fejlődés, ráadásul az Eurostat adatai Európai Unióban tavaly Magyarországon volt a legerősebb lakásépítési kedv: tavaly 215 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami sokszorosa a 13 százalékos növekedést mutató uniós átlagnak. Az ingatlan.com előrejelzése szerint az idén folytatódhat az építőipar bővülése, azonban a munkaerőhiány befolyásolhatja a növekedés ütemét.

Varga Mihály értékelése szerint az adatok biztató évkezdetet jeleznek az építőiparban, a jövőt tekintve pedig a pozitív kilátásokat mutatja, hogy az új szerződések volumene a kiugró decemberi és januári adat után februárban 43,5 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány otthonteremtési  programjának köszönhetően 2016 egészében a kiadott lakásépítési engedélyek száma két és félszeresére nőtt éves összevetésben, összesen 31 559 darab engedélyt regisztráltak. Hozzátette: hogy ezzel párhuzamosan a lakásépítések száma jelentősen emelkedett, csaknem 10 ezer új lakás épült az elmúlt évben. A tárcavezető közlése szerint az engedélyek magas számát tekintve az új lakások számának jelentős növekedése várható az idei évben, amely pozitívan támogatja az építőipar teljesítményét.

Varga Mihály hangsúlyozta: a lakáspiac élénkülése mellett a tervezett új állami- és magánberuházások bővülése is újabb lendületet adhat az ágazatnak.