Lázár: A magyar kormány túlzásoktól mentesen értékeli a helyzetet

Vannak akik túlünneplik, mások túlfélik a Brexitet. A magyar kormány túlzásoktól mentesen értékeli a helyzetet - mondta Lázár János a Hungarian Business Leaders Forum „Pénzügyi Csúcstalálkozó 19. Az új világ? Európa és Amerika globális kihívásai” című konferenciáján . (A miniszterelnökséget vezető miniszterrel készített interjú hétfői lapszámunkban jelent meg.) A kormány az előrehozott választásokkal meg akarja erősíteni a pozicióját.

Túlzott örömre sincs ok, Lázár szerint ugyanis az igaz, hogy történelmi hiba a Brexit – amelyről egy európai vezető politikus beszélt, ám a miniszter szerint korántsem biztos, hogy a szigetország számára lesz hiba a kilépés, mivel így az EU problémái erősödnek majd fel. Lázár János szerint a londoni kormány tárgyalásait immár a brit lakosság kétharmada támogatja. Tájékoztatása szerint az EU-kilépésért felelős miniszter ma délelőtt tárgyal Orbán Viktorral, s Budapestről Varsóba utazik tovább.

Szürreálisnak nevezte, hogy a régiós országok kilépni szándékoznának az EU-ból, céljuk az unió megreformálása. A miniszter szerint az európai szocialisták igyekeznek a kilépés szélére szorítani Magyarországot, kihasználva azt a helyzetet, hogy a Brexit miatt az európai konzervatív pártok lefagytak. Az európai szocialisták szocializmust akarnak Európában – mondta a miniszter. A vita politikai jellegű: a szocialisták még több integrációt és még több tagállami jogkör elvonása. A jövő vitája a még több jogkör leadása, vagy a meglévő hatáskörök jobb kihasználasa lesz.

A jövőben például az adójogszabályokról folyik majd a vita, aminek centralizálása a szocialisták erősítheti az uniót, ez ugyanakkor szembenáll a magyar kormány 2010 óta következetesen hangoztatott véleményével, amely szerint az önálló adópolitika erősíti hazánkat.

A Brexit kapcsán Magyarországnak elemi érdeke, hogy a kinn dolgozó magyarok jogai ne csorbuljanak. Emellett pedig számunkra fontos, hogy a 2020-ig terjedő időszak uniós költségvetése semmilyen formában ne változzon meg.

A költségvetés kérdéskörében az fontos, hogy Nagy-Britannia milyen kétoldalú kereskedelmi megállapodást köt majd a tagállamokkal, kiváltképp Németországgal. Lázár szerint ezért a költségvetési és a kereskedelmi kapcsolatok kérdéskörét szintén egyszerre és gyorsan rendezni kellene.

A nyáron átvett magyar visegrádi elnökség legfontosabb feladata lesz a 2020 utáni kohéziós politika hangsúlyainak kijelölése. Lázár János szerint bizonyos, hogy 2020 után is lesznek fejlesztési források – példa nélküli lenne a befagyasztásuk, ám az kérdés, hogy milyen módon kerülnek kiírásra és felosztásra. Létező terv a források központi kiosztása a Juncker fejlesztési alap mintájára, ám a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint érdemes megnézni, hogy ezekből az összegekből mennyiben részesedtek eddig az újonnan csatlakozó országok, miközben azok minden kiírása elérhető a számunkra. A Juncker-alap működési mechanizmusát is érdemes megnézni a miniszter szerint.

A magyar GDP 33-35 milliárd forint évente, ebből 2-2,5 milliárd forintot jelentenek az uniós pénzek. Korábban, 2010-13 között a költségvetés forrásai csak működtetésre voltak elegendőek, ezért volt kiemelten fontos az EU-források felhasználása. 2018-tól azonban már saját forrásból is jut majd pénz a büdzsében – a költségvetés 20 százaléka fejlesztési programok finanszírozására szolgál majd. Akkor 3500 milliárd forint ment 8 év alatt a mezőgazdaságba, de érdemi fejlesztések nem történtek – a források ott nagyrészben jövedelemmé váltak, kompenzálva a válságot követő kiesést.

Magyarország a 8 ezer milliárd forintos uniós támogatással szemben 3 ezer milliárd forintnyi befizetést teljesít. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy a forrásokért „cserébe” a magyar gazdaság megnyílt az EU-piacai felé. A forrásoknak ára van: Lengyelországban azt mutatták ki, hogy a támogatások 80 százaléka visszamegy a nettó befizetőkhöz, s Oettinger német biztos is úgy nyilatkozott, hogy Németország nem nettó befizetője, hanem nettó haszonélvezője az EU jelenlegi intézményrendszerének.

Az uniós versenyképesség rendkívül fontos, de látni kell, hogy ha csak az áram árára tekintünk, olyen mértékben drágább az energiahordozó ára a kontinensen az amerikai árakhoz képest, hogy ez önmagában közel behozhatatlan versenyképességi hátrányt jelent az Unió számára – mondta Lázár János.