Régiós szintre csökkent a magyar külső adósság

A tavalyi évre jellemző volt, hogy a régió országaiban a GDP-arányos külső finanszírozási képesség növekedése megállt, illetve mérséklődésbe váltott, aminek hátterében elsősorban a jelentősen mérséklődő transzfer­egyenleg áll – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. A fizetési mérlegről szóló kiadvány szerint a négy negyedéves adatok alapján a magyar külső egyensúlyi pozíció a GDP 5,5 százaléka körül alakult, ami továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban mért szintet. A régiós viszonylatban tapasztalt csökkenő külső finanszírozási képesség elsősorban az EU 2007–2013-as költségvetési ciklusának lezárásához köthető, amelynek eredményeként az elmúlt évben 2015-höz képest érdemben mérséklődtek a transzferkifizetések.

Az áru- és szolgáltatásegyenleg többlete Magyarországon a GDP 10 százaléka felett stabilizálódott az év során, ami régiós viszonylatban továbbra is kiemelkedő. Amíg Csehországban és Szlovákiában az autóipari termelés magyarázta a magas áruexportot, addig Lengyelországban továbbra is a szolgáltatásexport járult hozzá leginkább a külkereskedelmi többlethez. Ezzel szemben Magyarországon mind az áru-, mind a szolgáltatásegyenleg aktívuma továbbra is magas többletet mutat, és a szolgáltatásegyenleg többlete kiemelkedően nagy a régióban.

A jövedelemegyenleg hiánya az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is Magyarországon és Csehországban a legmagasabb. Az elmúlt negyedévekben mindkét országban mérséklődött a külföldre fizetett jövedelem, ami az év végén Magyarországon a GDP 5,1, Csehországban 5,5 százalékán állt. A transzfer­egyenleg – az EU 2007–2013-as költségvetési ciklusának lezárásával párhuzamosan – érdemben csökkent a régió országaiban, ami meghatározta a külső finanszírozási képesség 2016-os alakulását is. A legnagyobb csökkenés Magyarországon történt a transzferegyenlegben: a 2015 végén mért 5 százalékról a GDP 1,1 százalékára mérséklődött a mutató. A többi régiós országban a transzferegyenleg csökkenése az előző év azonos időszakához képest kevésbé látványos, körülbelül a GDP 1-2 százalékát tette ki.

A jelentős finanszírozási képességgel összhangban Magyarország külső tartozásmutatói a válság után dinamikusan mérséklődtek, mára a visegrádi országok szintjéhez hasonlóan alakulnak. Magyarország nettó külső tartozása és nettó külső adóssága magasan a régiós országok feletti szinten tetőzött 2009-ben, majd a beinduló alkalmazkodási folyamatoknak köszönhetően érdemben csökkent. Az elmúlt években Magyarországon és Csehországban – a nettó megtakarítói pozíciónak köszönhetően – folytatódott a külső tartozásmutatók csökkenése, míg Szlovákiában és Lengyelországban – a gazdaság nullához közeli finanszírozási képességével összhangban – a tartozásmutatók az elmúlt években nem változtak számottevően.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] Az áru- és szolgáltatásegyenleg többlete Magyarországon a GDP 10 százaléka felett stabilizálódott. Fotó: MW[/caption]Tavaly Magyarországon a nettó külső tartozásmutató a GDP 60 százaléka körül stabilizálódott, ami a szlovák és a lengyel adat szintjének felel meg. A tulajdonosi hitelek nélküli nettó külső adósság Magyarországon – a válság után kiugróan magas, a GDP 60 százalékát megközelítő szintről – 2016-ra a GDP 20 százaléka alá mérséklődött, ami a szlovák és a lengyel adathoz hasonló szintet jelent. Csehország esetén az árfolyamküszöb alkalmazásának köszönhetően 2016 során tovább emelkedtek az ország külföldi követelései és adóssága, ami a bruttó szárak emelkedését okozta, viszont a nettó külső adósságot csak kisebb mértékben változtatta.

A bruttó külső adósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődött Magyarországon, miközben a régiós országok mutatója a magyar adattól továbbra is jelentősen elmaradó szinten stabilizálódott. A bruttó külső adósság számottevő mértékben, a GDP 120 százalékáról a 70 százalékára csökkent Magyarországon az elmúlt évtizedben. A régió többi országában azonban nem volt szükség hasonló mértékű alkalmazkodásra, így a bruttó külső adósságmutatójuk még enyhén emelkedett is. A válság évében a versenytársak bruttó külső adóssága a GDP 40 százaléka körül alakult, majd 2016 harmadik negyedévére a GDP 60 százalékának közelébe emelkedett, de így is elmarad a magyarországi adattól.

Magyarország bruttó finanszírozási igénye a GDP 16 százalékát tette ki 2016-ban, ami jelentősen elmarad a 2011-es 37 százalékos értéktől. A bruttó finanszírozási igény azt mutatja meg, hogy az adott évben összességében mekkora a lejáró külső adósság és a nettó finanszírozási igény. A régiós összehasonlításra rendelkezésre álló, eredeti futamidő szerinti rövid külső adósság alapján számított bruttó finanszírozási igény hazánkban tovább csökkent 2016 első három negyedévében, és szintje régiós összevetésben is kedvezőnek tekinthető. Magyarországon az elmúlt években a mérséklődő bruttó finanszírozási igény stabilan alakuló nettó finanszírozási képesség és – többek között az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően, amelynek hatására a bankok fokozták állampapír-vásárlásaikat – dinamikusan mérséklődő rövid külső adósság mellett valósult meg.