Dollármilliárdokkal bélelik ki az Új Selyemutat

Hszi Csin-ping a 29 állam- és kormányfő részvételével rendezett pekingi fórum zárónapján hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a protekcionizmus elutasítása a globális gazdasági növekedés szempontjából. A kijelölt fejlesztési célok elérése érdekében szerinte szükséges, hogy koordinálják a politikájukat olyan szervezetek, mint az APEC, az ASEAN, az Afrikai Unió és az Európai Unió – számolt be a Reuters. A kínai elnök egy nappal korábban jelentette be, hogy Kína 124 milliárd dollárral támogatná a békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre épülő Új Selyemút létrehozását. Ebből Kína 80 milliárd jüant szán kölcsönökre, és 60 milliárddal támogatná a fejlődő országokat és a nemzetközi intézményeket az Új Selyemút országaiban, valamint 300 milliárddal bátorítaná a pénzintézeteket tengerentúli jüanalapjaik kiterjesztésére.

Az Új Selyemút ötletét 2013-ban vetették fel, célja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Ázsia, Afrika és Európa között. Ellentétben a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezménnyel (TPP), amelyből Kínát kihagyták, az Egy övezet, egy út kezdeményezés mindenki számára nyitott. Az elképzelés azonban nem aratott egyértelmű tetszést. Nyugati diplomaták egy része úgy véli, hogy az egésznek nincs más célja, mint a kínai befolyás erősítése, és aggodalmaikat fejezték ki a program átláthatósága miatt is. Gyanakvással figyeli a kezdeményezést a pekingi fórumtól távol maradt Japán és India is. Attól tartanak, hogy a kezdeményezés valójában csak álca Kína geopolitikai ambícióinak leplezésére – emlékeztetett a BBC.

A Bloomberg szerkesztőségi cikkében viszont azt emelte ki, hogy a kezdeményezésben minden grandiózus – a befektetések nagyságától kezdve a fórum meghívottainak vendéglistájáig –, holott a siker érdekében az lenne a bölcsebb, ha Kína kisebb léptékben gondolkodna. A gazdasági portál szerint valódi igényt elégítene ki az energetikai és szállítási infrastruktúra kiépítése, az Új Selyemúthoz csatlakozó, gyakran szegény államoknak tényleg szükségük lenne modern utakra, vasúti hálózatra, kikötőkre és erőművekre. Csakhogy ezeket a beruházásokat eddig sem annyira a pénzhiány akadályozta meg, hanem inkább az, hogy kevés az életképes projekt.

Félő, hogy a politikailag motivált hitelek csak még jobban megterhelik a fogadó országokat, amelyek azzal sem járnak jól, ha importálják a befektetésalapú kínai fejlődési modellt. Arról már nem is beszélve, hogy a tőkekiáramlás pekingi szigorítása miatt egyszerűen kevesebb a pénz, amit rossz projektekre pazarolhatnának. Nincs ok azt hinni, hogy Kína utak, gáz- és olajvezetékek építésével megvalósíthatja a nagyratörő terveket, a gazdasági növekedést és ezáltal a térség politikai stabilitását. Az eredmény könnyen lehet a korrupció erősödése, illetve Kína-ellenes hangulat kialakulása az érintett országokban – különösen, mivel Peking előszeretettel üzletel autokratikus rezsimekkel, amelyeknek kormányzati módszereit nem szokta megkérdőjelezni.

Fékezett a kínai ipar

Éves összevetésben 6,5 százalékkal nőtt áprilisban az ipari termelés Kínában, míg a Reuters által megkérdezett elemzők 7,1 százalékos növekedésre számítottak a márciusi 7,6 százalékos bővülés után. A kiskereskedelmi forgalom viszont a várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult, 10,7 százalékkal növekedett az előre jelzett 10,6 százalék helyett. Ez alacsonyabb a márciusi 10,9 százalékos bővülésnél, elsősorban a háztartásigép- és az autóeladások lassulása miatt. A szolgáltató szektor növekedése éves összevetésben 8,1 százalékosra lassult, ez a legrosszabb eredmény december óta.