Felgyorsult az ipar erősödése

A harmadik hónapban az ipari termelés volumene 13,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt adatnál 0,6 százalékponttal nagyobb lett, ami az adatellenőrzés során feltárt adatszolgáltatói hiba javításának következménye.) A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal emelkedett.

Az ipari export volumene 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 35 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,3 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai az előzőnél is nagyobb mértékben, 19,5 százalékkal növekedtek. Az ipar belföldi értékesítése 5,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 9,6 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 14,1, míg a csekély súlyú bányászaté 17,7 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 5,2 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar mind a tizenhárom alágában növekedett a termelés. A kiemelkedő teljesítményhez az eggyel több munkanap mellett az is hozzájárult, hogy tavaly márciusra, idén áprilisra estek a húsvéti ünnepek.

A feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 11,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A járműgyártás kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó közúti gépjármű gyártása és a közúti jármű alkatrészeinek termelése hasonló mértékben emelkedett, 10,4, illetve 10,9 százalékkal. A járműipar jó teljesítménye rendelésmutatóiban is tükröződik. A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kimagaslóan, 23 százalékkal bővült, ezen belül a legnagyobb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 33, a híradás-technikai berendezés gyártása 34 százalékkal nőtt, egyedül a számítógép, perifériás egység gyártása csökkent (2,3 százalékkal).

A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 8,1 százalékkal emelkedett. Minden részterületen bővült a kibocsátás, a legjelentősebb, a termelés 24 százalékát kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal – mindkét értékesítési irány élénkülése miatt – a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártása bővült, de a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben emelkedett a másik két közepes súlyú alág termelése is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában 19,2, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában 15,1 százalékkal nőtt a volumen.

Részben az alacsony bázis hatására kiugróan, 29 százalékkal nőtt a gyógyszergyártás, továbbá szintén erőteljes, 17 százalékos termelésnövekedést figyelhettünk meg a kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás területén. A korábbi hónapokhoz képest gyorsult a növekedés üteme a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában: a termelés 15,6 százalékkal nagyobb volt, főként a külpiaci kereslet felfutásának eredményeként.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,4 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 14,6, az új belföldi rendelések 5,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 1,2 százalékkal meghaladta a 2016. márciusit.

2017. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 7,8 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 7,9, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 5,1 százalékkal nőtt. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 4,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Nyugat-Dunántúlon (9,8 százalék), a legkisebbet Közép-Magyarországon (5,3 százalék) regisztrálták.

Magyarország átvette a régiós vezetést

Hat hónapja tart az ipari termelés növekedése, a magyar ipar az európai átlag felett teljesít, a V4 országok között átvette a vezetést – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 televízióban. Fontosnak nevezte, hogy a magyar ipari egyenletesen teljesít, a dinamika nemcsak a járműgyártásban, hanem több stratégiai ágazatban is megfigyelhető, például a gépiparban, gyógyszeriparban.

A helyettes államtitkár szerint az ipari termelés növekedésének dinamikája folytatódik, mivel az új megrendelések jelentősen emelkedtek, és ez dinamikus iparfejlesztési pályát jelez előre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy 2010 januárja óta az ágazat termelése 33,7 százalékkal, 2014 elejétől pedig 17 százalékkal nőtt Magyarországon, ez utóbbi mutatóban a régiós országok között Magyarország a korábbi harmadik helyről első helyre lépett előre.

A tavalyi dinamikához képest kedvezőbb növekedési ütemre számít az iparban az idén a gazdasági tárca, amit az eddig beérkezett adatok mellett a hazai és nemzetközi bizalmi indikátorok alakulása is alátámaszt – írja közleményében az NGM.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a több alágazat bővülésében szerepet játszik a bázishatás, mert tavaly ezek többsége visszaesést könyvelhetett el, ám vannak kiemelkedő szegmensek, például a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 20 százalék feletti tempót diktált. Emellett a gyógyszer-előállítás is számottevő eredményt ért el, ez a szektor az év első két hónapjában még mínuszban volt, erre jött a márciusi 29 százalékos növekedés.

Az első negyedévben összességében az ipar közel 8 százalékos többletet ért el, ez alapján az ágazat a negyedéves GDP-bővüléshez 1,5 százalékponttal járulhat hozzá. Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az ipar 2017-ben 5 és 10 százalék közötti növekedésre lehet képes.