Nagyot nőtt a brit infláció, közel a szigorítás

A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi adatismertetése szerint a fogyasztói árindex a múlt hónapban a lakhatási költségek változásaival együtt 2,6 százalékkal, azok kiszűrése után 2,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az ONS hangsúlyozza, hogy ez 2013 júniusa óta a legmagasabb tizenkét havi infláció Nagy-Britanniában.

A statisztikai hivatal szerint a fő felhajtóerőt a tavalyinál későbbi húsvéti időszak magasabb repülőjegyárai, valamint a ruházati termékek drágulása és a lakossági áramdíjak emelkedése adta.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt inflációs cél 2 százalék, és ha ettől az ütemtől az adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a mindenkori pénzügyminiszternek.

A Bank of England már a minap közzétett új inflációs jelentésében jelezte, hogy a korábban jósoltnál gyorsabb inflációt vár, és ez monetáris szigorítással járhat. A módosított prognózis 2,7 százalékos idei egész évi átlagos inflációval számol az eddigi előrejelzésben szereplő 2,4 százalék helyett.

A Bank of England szerint e korrekció egyedüli oka a brit EU-tagságról rendezett – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – tavalyi népszavazás óta végbement fontárfolyam-gyengülés.

A jegybank szerint a font jelenleg 16 százalékkal gyengébb a 2015 végén mért legutóbbi árfolyamcsúcsnál.

A Bank of England monetáris tanácsa az inflációs jelentés kiadásával egy időben tartott múlt heti kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta alapkamatát és a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés keretösszegét is, megerősítve a tavaly augusztusban kialakult monetáris alapállást.

Az akkori kamatdöntő ülésen a bank 0,25 százalékos újabb történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát a több mint hét évig érvényben tartott 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt.

A Bank of England abban a hónapban a kamatcsökkentés mellett 435 milliárd fontra (160 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.

A monetáris tanács múlt heti üléséről kiadott közlemény szerint azonban „megvannak a határai”, hogy meddig tűrhető el a cél feletti infláció. A testület szerint ha a reálgazdasági folyamatok jórészt az új inflációs jelentésben felvázolt pályát követik, akkor a piaci hozamgörbéből következtethető igen enyhe ívű emelkedésnél valamelyest nagyobb mértékű monetáris szigorítás válhat szükségessé az előrejelzési távlaton belül.

Londoni pénzügyi elemzők szerint ez meglehetősen szokatlan utalás volt arra, hogy a Bank of England a piac által vártnál hamarabb hozzákezdhet a monetáris politika szigorításához.

A Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház közölte, hogy jóllehet a következő egy évben még nem vár kamatemelést, de 2018 második negyedétől lehetségesnek tartja a brit monetáris politika normalizálásának megkezdését.