Csökkent a magyar külkereskedelem

Idén áprilisban a kivitel értéke elérte a 7,8 milliárd eurót (2421 milliárd forint), míg a behozatal 6,9 milliárd euróra (2152 milliárd forint) rúgott – írja a KSH legfrissebb jelentésében. Eszerint az egy évvel korábbi adatokhoz képest euróban kifejezve az export értéke 1,9, az importé 0,6 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi aktívum 111 millió euróval mérséklődött és 865 millió eurót tett ki. (Az egyenleg 13 millió euróval alacsonyabb az első becslésben közölt értéknél.) A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 2,8, behozatalban 3,4 százalékkal nőtt. A cserearány 0,6 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz képest nem változott, a dollárhoz képest 5,7 százalékkal gyengült.

A KSH jelentésében kitért rá, a gépek és szállítóeszközök előző év áprilisi áron számított kereskedelme a kivitelben 7,5, a behozatalban 2,5 százalékkal csökkent. A közúti járművek exportja tizedével, importja pedig több mint tizedével csökkent. Mindkét irányban a személygépkocsi és gépjárműalkatrész-forgalom csökkenése dominál. Az energiafejlesztő gépek és berendezések exportvolumene több mint hatodával, importvolumene több mint tizedével csökkent. Importban a dízel- és benzinmotorok és alkatrészeik, valamint a gázturbinák, exportban a motorok forgalma lett kisebb. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importja több mint negyedével, exportja tizedével nőtt. Behozatalban a mobiltelefonok, kivitelben a televíziókészülékek kereskedelme élénkült számottevően.

A feldolgozott termékek exportvolumene 3,7, az importé 4,5 százalékkal csökkent. A gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek kereskedelme mindkét irányban kismértékben csökkent. A gumigyártmányok, azon belül főleg a gumiabroncsok exportja több mint tizedével esett vissza. Az egyéb feldolgozott termékek kivitele is közel tizedével csökkent, meghatározóan a műanyagból készült áruk kiszállításainak visszaesése miatt. Importban a ruházati cikk és öltözékkiegészítők behozatala közel hatodával nőtt, elsősorban Törökország irányából – írja a KSH.

Az adatok szerint az energiahordozók importvolumene 15 százalékkal csökkent. A kőolaj és kőolajtermékek behozatala közel harmadával visszaesett. A természetes és mesterséges gáz importja kismértékben emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A villamos energia behozatala nem változott számottevően.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 9,1 százalékkal nőtt, az importé 7,2 százalékkal csökkent. A gabona és gabonakészítmények exportja több mint felével emelkedett, a búza Románia és Olaszország felé irányuló forgalmának növekedése miatt. A cukor és cukorkészítmények kivitele hatodával bővült. Importban a zöldségfélék és gyümölcsök forgalma kismértékben csökkent, míg az egyéb, táplálkozásra alkalmas termékek behozatala közel hatodával esett vissza, amiben az étrend-kiegészítők forgalomalakulása volt a legfontosabb tényező.

Az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 4,9, a behozatalé 4,0 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi többlet 63 millió euróval mérséklődött, és 783 millió eurót tett ki. Az exportnak 80, az importnak 78 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal volumene egyaránt 5,0 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg ebben a viszonylatban 48 millió euróval romlott, és 83 millió eurós aktívumot mutat. A kivitel értéke 33,1 milliárd euró (10 246 milliárd forint), a behozatalé 29,7 milliárd euró (9206 milliárd forint) volt.

A hivatal végül rávilágított: idén a január–április közötti időszakban, az egy évvel korábbihoz képest, a kivitel volumene 6,0, a behozatalé 6,5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg többlete 160 millió euróval csökkent, és 3,4 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala kivitelben 2,0, behozatalban 3,1 százalékkal nőtt. A cserearány 1,1 százalékkal romlott. A forint az euróhoz képest 0,7 százalékkal erősödött, a dollárhoz képest 3,3 százalékkal leértékelődött.