Évente 21 százalékkal nő a magánvagyon Kínában

Egyetlen évtized alatt kilencszeresére nőtt a vagyonos kínaiak száma: míg 2006-ban 180 ezren rendelkeztek legalább 10 millió jüannal (mai árfolyamon mintegy 404 millió forint), tavaly már 1,6 milliónyian – derült ki a Bain Consulting és a Kínai Kereskedelmi Bank kedden nyilvánosságra hozott vagyonosodási jelentéséből, amelyet a Reuters ismertetett. A legalább 100 millió jüanos vagyonnal rendelkezők száma 12-szeresére, 120 ezerre emelkedett tíz év alatt. A magánvagyon 2014–16 között évente 21 százalékkal nőtt, és tavaly elérte a 165 ezer milliárd jüant.

A gazdagok 56 százaléka rendelkezik külföldi befektetésekkel, elsősorban Hongkongban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában, de 2015 és 2017 között Hongkong népszerűsége 18, az Egyesült Államoké 3 százalékkal csökkent a kínai befektetők körében.

A munkavállalók helyzete viszont korántsem ilyen biztató, tavaly lelassult a munkabérek emelkedése, egyes ágazatokban 1997 óta nem látott mértékben. Úgy tűnik, vége azoknak az időknek, amikor tíz százalék fölötti volt az éves béremelés, ez azonban a kínai gazdaság számára nem rossz. Az olcsóbb munkaerő ugyanis segít fenntartani az ország versenyképességét a délkelet-ázsiai konkurensekkel, például Vietnammal szemben – hangsúlyozta beszámolójában a Bloomberg.

A kormányzat három kategóriába sorolja a 400 milliónál is több városi foglalkoztatottat. A legtöbben, mintegy 180 millióan állami, tőzsdén jegyzett, illetve külföldi tulajdonban lévő vállalatnál dolgoznak, az ő bérük 1997 óta nem látott alacsony ütemben, 8,9 százalékkal emelkedett tavaly a statisztikai hivatal jelentése szerint.

A magánszektorban – ez főleg hazai kisvállalkozások köre – 121 millió ember dolgozik, bérük 8,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 8,8 százalék után. Az önfoglalkoztatottakról nincs központi adat. A nyilvántartásban mintegy 280 millió, elsősorban vidékről a városokba érkező munkás szerepel, a bérük februárban 6,4 százalékkal emelkedett. A növekedés minden kategóriában alacsonyabb a korábbinál, ugyanakkor jóval meghaladja az inflációt, ami májusban 1,5 százalékos volt.

A bérnövekedés annak ellenére lassult, hogy az iparvállalatok profitja három éve nem látott szinten növekszik, és a vártnál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal bővült a gazdaság az első negyedévben. A legnagyobb növekedést a nyersanyagipar, például az acélipar és a bányászat könyvelhette el, de mivel sok vállalat súlyos adósságokkal és túltermeléssel küzd, így kevéssé hajlanak a béremelésre. Idén ráadásul félmillió munkahelyet terveznek megszüntetni az acéliparban és a szénbányászatban, ami szintén a béremelés ellen hat, ráadásul az utóbbi években lassult a gazdaság növekedési üteme, és emiatt csökkent a munkaerő iránti kereslet is.

Emelkedik az üzleti bizalmi index

Egymást követő öt negyedév során növekedett a kínai üzleti bizalmi index, április–júniusban 65,4 pontra ugrott az előző három hónapban mért 61,5-ről – hozta nyilvánosságra kedden a kínai jegybank. A bankárok optimizmusa is növekedett a második negyedévben, a bizalmi index 67,8 pontra emelkedett a korábbi 64,9-ről. A megkérdezettek 30,1 százaléka úgy véli, hogy a monetáris politika túl feszes volt ebben az időszakban – számolt be az Új Kína hírügynökség.