Nagyot nőhet a magyar–kínai kereskedelmi forgalom

Idén már a nyolcadik alkalommal rendezik meg a China Smart Expót, amelyen 13 iparág képviseletében közel kétszáz kiállító jelent meg.

A budapesti China Mart Project Centerben szerdán kezdődött háromnapos kiállításon olyan cégek állítanak ki, amelyeket a Kínai Kereskedelmi Minisztérium leinformált és ajánl, és amelyek közül néhány már rendelkezik magyarországi partnerekkel, de többségük most kíván belépni az európai piacokra. Bár legnagyobb arányban magyar cégvezetők jelezték érdeklődésüket, a környező országokból, Szlovákiából, Szerbiából, Horvátországból, Romániából és Szlovéniából is érkeznek látogatók.

A kiállító cégek ezúttal Santung, Sanhszi, Kanszu és Belső-Kína tartományokat, valamint Csungkingot és Ningbót képviselik, és a termékek széles skáláját mutatják be a csecsemőápolástól az összerakható fajátékokon és háztartási gépeken keresztül egészen a nehézjárművekhez tartozó fékrendszer-alkatrészekig.

A magyar–kínai gazdasági-kereskedelmi együttműködés dinamikusan fejlődik, Magyarország több területen is Kína közép-európai központjává vált – hangsúlyozta a kiállítás alkalmából rendezett konferencián Pető Ernő, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke, s példaként a pénzügyeket és a turizmust említette. Emlékeztetett arra, hogy az idei év különösen jelentős a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, mert az Egy övezet, egy út csúcstalálkozóján májusban, Pekingben részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a közép-európai országok és Kína budapesti csúcstalálkozójára pedig, amelyet várhatóan szeptemberben rendeznek meg, várják Li Ko-csiang kormányfőt is.

A Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom 2016-ban elérte a 9 milliárd dollárt, ami 10 százalékos növekedés az előző évhez képest – ezt már Csou Hszin-csien, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének gazdasági és kereskedelmi tanácsosa hangsúlyozta. Az idei év első három hónapjában a kereskedelmi forgalom 17 százalékkal,

3 milliárd dollárra nőtt, amiből 1,3 milliárd dollárt tesz ki a magyar export – tette hozzá, és meggyőződését fejezte ki, hogy a kereskedelmi forgalom az év végére eléri a 10 milliárd dollárt, a Budapest–Belgrád vasútvonal segítségével pedig Magyarország logisztikai szerepe is tovább nőhet.

Gyors ütemben fejlődik Magyarország gazdasági együttműködése a kiállításon kiemelt szerepet játszó Belső-Mongóliával is, amely Kína harmadik legnagyobb tartománya, a világ kasmírtermelésének 70 százalékát adja, és egyéb természeti kincsek mellett a világ ismert szénkészletének 25 százalékával rendelkezik. Velük 2013 és 2016 között a kétszeresére nőtt a kétoldalú külkereskedelmi forgalom. Belső-Mongólia számára különösen fontos az Egy övezet, egy út projekt, az Új Selyemút programban részt vevő 57 országgal 2,24 milliárd dolláros forgalmat ért el 2016-ban.