Magas az éves infláció Egyiptom városaiban

A maginfláció 31,95 százalékra szökött fel a májusi 30,57 százalékról Egyiptomban – közölte az ország statisztikai hivatala. A jelentés szerint havi összehasonlításban 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, lassult az ütem a májusban mért 1,5 százalékhoz képest. Az egyiptomi kormány múlt héten 42 százalékkal emelte az elektromos energia lakossági árát, egy héttel korábban, június végén pedig nagyjából duplájára vitték fel az üzemanyagárakat, amivel teljesítették a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros hitelmegállapodás egyik feltételét.

A gyorsuló inflációval szembesülve a központi bank a múlt héten 200 bázisponttal, 18,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, miközben elemzők tartást vártak. Előzőleg, a májusi kamatdöntő ülésen ugyancsak 2 százalékpontost emelést hajtott végre a jegybank. A cél, hogy az év végére 13 százalékra mérsékeljék a pénzromlás ütemét.

Az IMF-fel kötött alku részeként a központi bank tavaly novemberben 48 százalékkal leértékelte a nemzeti fizetőeszközt, az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára.

A kormány ambiciózus reformprogramot fogadott el tavaly, hogy újjáélessze a gazdaságot. Az IMF-fel kötött, a költségvetési deficit lefaragását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és a devizapiaci helyzet javítását célzó hároméves megállapodás részeként a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti a szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést. A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet heteken belül megkaphatja Kairó.

A megszorítások ugyanakkor súlyos politikai kockázatokat jelentenek Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, akinek társadalmi támogatottságát kikezdte a vágtató infláció és a két lakatlan vörös-tengeri sziget Szaúd-Arábiának való átadásáról júniusban kötött megállapodás.