BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orosz gáz, török vezeték, szerb bevétel

A szerbek tárt karokkal várják a török befektetőket: Aleksandar Vucic elnök erről is tárgyalt az isztambuli Kőolaj-világkongresszuson török kollégájával.

A szerbek tárt karokkal várják a török befektetőket: Aleksandar Vucic, a balkáni állam frissen megválasztott elnöke erről is tárgyalt az isztambuli Kőolaj-világkongresszuson török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal. Sajtóhírek szerint a folyamatban lévő és a további török beruházások álltak beszélgetésük középpontjában, kiemelten a Török Áramlat projektje.

Megállapodtak abban is, hogy Erdogan hamarosan százötven török üzletember kíséretében Szerbiába látogat. A törökök elsősorban a textiliparban időszerű beruházásokban és a gyógyfürdők magánosításában érdekeltek. Vucic emellett külön hangsúlyozta: arra számít, hogy az épülő Török Áramlat egyik ága Szerbián és a nyugat-balkáni államokon halad majd keresztül. Ezen az útvonalon több tízmilliárd köbméter gáz érkezne Szerbiába, hogy aztán Magyarország, Bosznia-Hercegovina, esetleg Horvátország és Koszovó felé továbbítsák. A szerb államfő arra számít: három-négy éven belül országában is 40 százalékkal nő majd a gázfogyasztás az ipar erősödése révén. Vucic szerint két éven belül megépül a Török Áramlat, azt követően pedig már csak Szerbiától függ, milyen gyorsan csatlakozik a bulgáriai vezetékekhez.

Oroszország és Törökország tavaly októberben kötötte meg azt a kormányközi megállapodást, mely az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat gázvezeték megépítéséről szólt. A vezeték egyik ága Európába szállítja majd az orosz földgázt Törökországon át. Az 1800 kilométer hosszú szakasz tulajdonosa a Gazprom és a csővezetékeket működtető, állami tulajdonú török kőolaj- és földgázvállalat, a Botas lesz fele-fele arányban. A Gazprom május elején már meg is kezdte a gázvezeték lefektetését a Fekete-tenger mélyén, az orosz partok közelében. Vucic korábbi nyilatkozatában kitért rá, hogy Szerbia a tranzitilletékekből évente 500-600 ezer dollár bevételre tehet szert.

Szerbia és Törökország 2009-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást, 2015-ben pedig rövid távú célul tűzték ki az 1 milliárd eurós kereskedelmi forgalom elérését. Tavaly már 900 millió eurónál jártak. Szerbiában több mint 400 török érdekeltségű vállalkozás működik, elsősorban a textilipari hagyományairól ismert dél-szerbiai régióban, Nisben, Leskovacon és Lebanéban. Az ország déli részén mintegy 150 ezres muzulmán vallású bosnyák közösség él. A térségben az év végéig mintegy 10 ezer olyan új munkahelyre számítanak, amely török érdekeltségű cégekben jön majd létre. A törökök érdekeltek a Szerbiában szükséges infrastrukturális beruházások kivitelezésében és azok hitelezésében is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.