25 éve nem történt ilyen Magyarországon

Jól áll az idei költségvetés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint az első fél év számai alapján, és várhatóan a következő időszakban sem száll el a hiány. Tavaly az államháztartás ESA-hiánya, vagyis az európai uniós módszertan szerint számolt deficit a GDP 1,8 százalékát tette ki az előzetes adatok alapján, és ezzel két egymást követő évben is 2 százaléknál alacsonyabb deficit alakult ki, amire a megelőző 25 évben nem volt példa.

Az idén viszont kissé nagyobb lesz a hiány, annak ellenére, hogy a kormányzati szektor ESA-egyenlege 2017-ben is többletet mutatott az első negyedévben. A teljes kormányzati szektoregyenlege a negyedéves GDP 2 százaléka volt, ami meghaladta az egy évvel ezelőtt jelentkező többletet is. Az MNB előrejelzése alapján 2017-ben 1,8-2,1 százalékos, 2018-ban pedig 2,4 százalékos deficit alakulhat ki. Jövőre a további adócsökkentések és kiadásnövelések következtében emelkedhet a hiány.

Ugyanakkor a magyar és európai uniós szabályok között is megtalálható maastrichti 3 százalékos hiánycél a jegybank várakozása szerint a vizsgált években teljesül. Az elsődleges egyenleg többlete 2015 és 2018 között trendszerűen csökken, ami a költségvetési politika mérsékelt, de fokozatosan erősödő gazdaságélénkítő hatásáról tanúskodik.

A központi alrendszer elsődleges bevételei a jegybank előrejelzése szerint a GDP 0,5 százalékával lehetnek alacsonyabbak 2017-ben a költségvetési törvény módosított előirányzatainál, elsősorban az általános forgalmi adó és a jövedéki adó esetében. Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,2 százalékával alacsonyabb kiadási szinttel számol a költségvetési törvény előirányzataihoz képest. Ennek fő oka, hogy a törvényi előirányzatokhoz képest alacsonyabb igénybevételre számítanak a Start munkaprogramnál, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál. Ezen felül a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok tartalék előirányzatok nélkül számított nettó kiadásai is kismértékben alacsonyabbak lehetnek a törvényi előirányzatoknál, ideértve az uniós kifizetéseket is. Ennek fő oka az, hogy az uniós kifizetések jelentős része idén előleg kifizetés formájában teljesül.

„Az alacsony hiány és a kedvező makrogazdasági folyamatok következtében pedig folytatódik a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó csökkenése” – mutat rá a jegybank elemzése. Az államadósság-ráta éves csökkenésének mértéke összhangban van az Alaptörvény adósságszabályával, a Stabilitási törvény adósságképletével, valamint az uniós maastrichti adósságszabállyal. Az alacsony hiány és a kedvező makrogazdasági folyamatok következtében folytatódik a GDP-arányos államadósság 2011 óta tartó csökkenése. A GDP-arányos bruttó államadósság tavaly év végére 74,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 74,7 százalékos szintről (legmagasabb év végi értéke 2011-ben 80,7 százalék volt), és 2018 végére 72 százalék közelébe csökkenhet az értéke a jegybank prognózisa szerint. A ráta mérséklődését a dinamikus gazdasági növekedés mellett, az államháztartás mérsékelt finanszírozási igénye is támogatja.