Drágább lett a nyaralás is

A dohánytermékek jövedéki adójának idén júliustól életbe lépett emelésével, valamint a tej és tejtermékek árának emelkedése nyomán a feldolgozott élelmiszerek drágulásával magyarázta az éves összevetésű infláció és maginfláció egyaránt 0,2 százalékpontos emelkedését az előző hónaphoz képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak, és a keresletérzékeny termékek csaknem azonos mértékben hatottak az áremelkedés irányába – állapította meg az inflációs alapfolyamatokról kiadott friss elemzésében kedden a jegybank.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva az átlag nem változott. Az éves maginfláció 2,6 százalékosra emelkedett júliusban a júniusi 2,4 százalékról.

A maginfláció emelkedéséhez emellett a piaci szolgáltatások és az alkohol árindexének változása is hozzájárult. Az infláció emelkedését tehát alapvetően a maginflációs tételek árának alakulása okozta – állapította meg a jegybanki elemzés.

Júliusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek, amit az évszaknak megfelelően főként a belföldi üdülési szolgáltatások és biztosítások áremelkedése okozott.

A tartós iparcikkek ára lényegében nem változott, míg a nem tartós iparcikkek ára enyhén csökkent az előző hónaphoz képest. A ruházati cikkek árai csökkentek a nyári kiárusítások következtében. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – állapította meg az MNB.