A dohánytermékek jövedéki adójának idén júliustól életbe lépett emelésével, valamint a tej és tejtermékek árának emelkedése nyomán a feldolgozott élelmiszerek drágulásával magyarázta az éves összevetésű infláció és maginfláció egyaránt 0,2 százalékpontos emelkedését az előző hónaphoz képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak, és a keresletérzékeny termékek csaknem azonos mértékben hatottak az áremelkedés irányába – állapította meg az inflációs alapfolyamatokról kiadott friss elemzésében kedden a jegybank.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggel kiadott jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva az átlag nem változott. Az éves maginfláció 2,6 százalékosra emelkedett júliusban a júniusi 2,4 százalékról.
A maginfláció emelkedéséhez emellett a piaci szolgáltatások és az alkohol árindexének változása is hozzájárult. Az infláció emelkedését tehát alapvetően a maginflációs tételek árának alakulása okozta – állapította meg a jegybanki elemzés.
Júliusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek, amit az évszaknak megfelelően főként a belföldi üdülési szolgáltatások és biztosítások áremelkedése okozott.
A tartós iparcikkek ára lényegében nem változott, míg a nem tartós iparcikkek ára enyhén csökkent az előző hónaphoz képest. A ruházati cikkek árai csökkentek a nyári kiárusítások következtében. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – állapította meg az MNB.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.