Egyre többen állnak ki az uniós fehérjepolitika reformja mellett

A magyar kormány már számos intézkedést bevezetett élelmiszer-önrendelkezésünk erősítése és helyi élelmiszerpiacaink védelme érdekében, amelyek egyben az alaptörvényben is rögzített cél, a genetikailag módosított növényektől (GMO) mentes mezőgazdaság megvalósítását segítik – mondta a Világgazdaságnak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. A cél elérése érdekében a genetikailag módosított növények termesztési tilalmán túl Magyarország a GMO-mentességet a takarmány- és az élelmiszerszektorban is meg kívánja valósítani. Az államtitkár szerint utóbbi cél elérésének egyik fontos eszköze a 2016-ban elfogadott, GMO-mentes jelölésről szóló FM-rendelet, amely megteremti a jogszabályi hátterét a GMO-mentes termelésből származó termékek egyértelmű megkülönböztetésének. Utóbbi az állati eredetű termékek esetében különösen fontos.

A GMO-mentes fehérje arányának növelésére az FM 2013-ban hirdette meg a Nemzeti fehérjeprogramot, amelyen belül kiemelt terület a hazai GMO-mentes szója előállításának és felhasználásának növelése. A globalizált világkereskedelem és az áruk unión belüli szabad mozgásának keretei között fontos, hogy a nemzeti programokon túl más uniós tagállamok is hasonlóan gondolkozzanak a GMO-kérdésről. Ezért Magyarország élére állt az EU-ban a GMO-mentes fehérjével kapcsolatos önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek és programoknak. Az államtitkár ezek közül kiemelte a Duna menti szójanyilatkozat aláírását, a Szövetség a GMO-mentes

Európáért kezdeményezést, valamint a szójadeklaráció néven emlegetett Európai szójanyilatkozatot. Utóbbit közös magyar–német kezdeményezésre június közepén jelentették be a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Nagy István értékelése szerint az, hogy a nyilatkozatot a tanács ülésén 14 uniós ország agrárminisztere írta alá, történelmi jelentőségű diplomáciai siker.

A magyar–német kezdeményezéshez Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Franciaország, Románia, Görögország, Belgium, Luxemburg, Horvátország és Finnország csatlakozott. Ezek az államok osztják azt a nézetet, amely szerint Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban. Ennek lényege, hogy a hazai forrásokat jobban ki kell használni, amivel ellensúlyozni lehet az élelmiszerekben és az állati takarmányban felhasznált GMO-s szójabab tengerentúli importtól való függését. Megvalósulása munkahelyeket teremt, és javítja az élelmiszer-biztonságot is. Lényeges szempont, hogy az európai fogyasztók egyre növekvő mértékben keresik a genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszereket – tette hozzá az államtitkár.

A szójadeklaráció elfogadott szövegébe sikerült a Magyarország számára fontos területeket is beépíteni, mint például a szója kiváltása alternatív fehérjenövényekkel, ezen fehérjeforrások felhasználása új takarmányreceptúrákban, amelyek a hazai fehérjestratégiában kiemelt szerepet kapnak. Az alternatív fehérjenövények termesztése a GMO-s szója kiváltásán túl a fenntartható mezőgazdasági termesztéshez is hozzájárul a szén-dioxid-mérleg javításával, a termesztés változatosabbá tételével, illetve a műtrágyamennyiség csökkentésével.