Elmaradt a tűzijáték Jackson Hole-ban

A fokozott várakozásokkal ellentétben Janet Yellen, a Fed és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke említést sem tettek a kamatpolitikák várható alakulásáról és a jegybanki mérlegek sorsáról a Jackson Hole-i szimpóziumon. Ám a hallgatás is elegendő volt ahhoz, hogy a dollárt újabb mélypontra küldje az euróhoz képest. A zöldhasú több mint egyszázalékos lejtmenet után 1,1924-re gyengült zárásra a közös európai fizetőeszközhöz képest, a legnagyobb nyertesek ugyanakkor a feltörekvő devizák voltak: több mint egy százalékkal erősödött a líra, a dél-afrikai rand, de vették a rubelt, a fontot és a zlotyt is.

A piacoknak tetszett, ahogy Janet Yellen előadásában kiállt a korábbi, még Obama adminisztrációja alatt hozott válságkezelési intézkedések mellett, és határozottan ellenzi azok visszavonását, ám sokak szerint ez azt is jelenti, hogy szembemegy Donald Trump jelenlegi államfővel, ami a kormányzói székébe kerülhet. Yellennek ugyanis február elején jár le a mandátuma a Fed élén, és egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Trump bizalmat szavaz neki.

A jegybankelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a Fed mindent megtesz a pénzügyi rendszer egészséges működésének a fenntartása érdekében, így a szabályozást módosítják, ha szükséges. Mindemellett Yellen úgy véli, hogy legfeljebb csak visszafogott kiigazítások szükségesek, amelyek erősítik az elmúlt években elért eredményeket, és meggátolják a válság megismétlődését.

Miután Yellen nem szólt a Fed mérlegének leépítéséről, minden szem Mario Draghira szegeződött. Az EKB elnöke ugyanakkor csak az eddigi teljesítményekről beszélt, mint fogalmazott: a jegybank ultralaza monetáris politikája és eszközvásárlási programja (QE) eredményes, az eurózóna gazdasága magára talált, noha a tervezettnél több időt vesz igénybe a 2 százalékos inflációs cél elérése. Türelemre van szükség – folytatta Draghi –, hiszen a munkaerőpiaci nyomás és az alacsony termelékenységi faktorok nem tűnnek el egyik napról a másikra.

Draghi visszafogottsága nem okozott meglepetést a piacokon, hiszen az EKB szóvivője már korábban jelezte, hogy a jegybankelnök nem beszél majd a monetáris politikáról, így érdemi információt a mennyiségi lazítás sorsáról az októberi kamatdöntő ülésig nem is remélnek a befektetők. A beszéde végén Draghi is odaszúrt Donald Trumpnak, mikor a szabadkereskedelem fontosságát és a válság utáni pénzügyi szabályozás eredményeit méltatta.

A japán jegybankelnök, Haruhiko Kuroda azonban nem is titkolta, hogy „egy ideig” még biztosan marad a laza monetáris politika, mert, mint fogalmazott: a 4 százalékos gazdasági növekedési ütem kitűnő eredmény, ám hosszú távon nem fenntartható. Az ázsiai ország is hasonló gondokkal küzd, mint Európa vagy Amerika, a gazdasági növekedés ellenére nincs érdemi béremelkedés, és ezáltal az inflációs mutató is elmarad a várt 2 százalékos szinttől. Miközben a Fed a szigorítás útjára lépett, az EKB pedig már fontolgatja a QE program leállítását, a japán jegybankárok a legutóbbi monetáris ülésen úgy döntöttek, kitartanak az eszközvásárlások és a hozamgörbekontroll mellett. Elemzők szerint ez azt eredményezheti, hogy a BoJ mérlege két éven belül a Fed mérlegének kétszeresére duzzad.