Forró ősz előtt áll az Európai Unió

Öt fő téma köré sűrűsödik az Európai Unió őszi menetrendje, és egyik sem ígérkezik konfliktusmentesnek. A legnagyobb falat a Brexit feltételeinek tárgyalása lesz, itt még három fordulót tartanak az októberi EU-csúcsig. Ekkor zárnák le az első etapot, s indulhatna a második, ám az eddigi csekély előrehaladást látva, könnyen elképzelhető, hogy csúszik a folyamat. Az első körben dönteni kellene a brit földön élő uniós polgárok, illetve az EU-ban élő britek szerzett jogainak garantálásáról, valamint arról, hogy Londonnak mekkora kötelezettsége áll fenn Brüsszellel szemben, most a legvadabb számok keringenek nullától a százmilliárd euróig. Sarkalatos pont még az ír határ kérdése, ahol elvileg vissza kellene állítani a szigorú ellenőrzéseket a Brexit után, de erről a britek hallani sem akarnak. Az októberi csúcs kudarca azzal fenyeget, hogy a kereskedelmi tárgyalások nem kezdődhetnek meg, s a britek megállapodás nélkül hagynák el az uniót 2019 márciusában. Ez egyik félnek sem áll érdekében. A következő hetek sorsdöntők lesznek – írja a Bloom­berg –, Theresa May kormányfő új javaslatok és az azokat megalapozó háttérszámítások publikálásával igyekszik elmozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. A miniszterelnökön nemcsak Brüsszel, hanem a kormányzó konzervatív párt felől is nyomás nehezedik, s ha May az október eleji éves pártkongresszuson meg tudja győzni saját híveit, akkor október 19–20-án Brüsszelben is meg tud egyezni a tagállamokkal.

Precedens nélküli a lengyelekkel szemben az uniós alapjogok, konkrétan az igazságszolgáltatás függetlenségét súlyosan csorbító törekvések miatt júliusban kezdeményezett eljárás, amelynek végén akár fel is függeszthetik Varsó szavazati jogát. Az Európai Bizottság Varsó indoklását várja, amire érvekkel alátámasztott válaszlevelet fogalmaznak meg, a következő lépés pedig már az Európai Bíróság lenne – ha Beata Szydlo kormánya hajthatatlannak bizonyulna. A vita törésvonalat jelenthet a demokráciafelfogásban szigorú nyugati tagállamok és a standardoktól távolodó lengyel–magyar blokk között. Megfigyelők a vita elhúzódását valószínűsítik.

Mindez előrevetíti a kétsebességes Európa-koncepció megerősítését és az euróövezet reformját, amelynek tábora Emmanuel Macron francia elnök személyében elkötelezett támogatóval gyarapodott. A szorosabb integrációt szorgalmazó Macron közös pénzügyminisztert és költségvetést vagy egy saját regionális alapot javasolt. Az erről szóló egyeztetések érdemben csak a szeptember közepi német választás után indulhatnak meg. Az újraválasztásra esélyes Angela Merkel kancellár eddig ellenállt a költségvetési integráció erősítésének, ám mostanra „megenyhült”, s jelezte, hogy Macron felvetései figyelemre méltók, és tárgyalási alapot képeznek. Az euró megerősítése, pénzügyiválság-tűrő képességének fokozása kiemelt téma a 19 tagú közösségben, de hogy ez a közös felügyeleti rendszer és a válságkezelő mechanizmusok megerősítése vagy egyéb úton valósulna meg, arról még sokat fognak tárgyalni az euróövezeti pénzügyminiszterek.

Szeptemberre ígéri az Európai Bizottság a harmadik országból érkező befektetések, cégfelvásárlások szabályozásáról szóló javaslatát, amely a stratégiai fontosságú területeken adna védelmet az uniós tagállamoknak. Elfogadtatása a nyitott gazdaság iránt elkötelezett és a globalizáció ellen fellépő tagállamok közti érdekkülönbség miatt nem lesz egyszerű.

A görög mentőcsomag ősszel esedékes harmadik felülvizsgálata gördülékenyebb lehet, ha a hellének tartják magukat a vállalásaikhoz, és a költségvetési reformokat folytatni tudják. Tegnapi hír, hogy a folyó fizetési mérleg a májusi 910 millió után júniusban ismét többletet, 842 millió eurós pluszt mutatott, egy közel egyéves negatív sorozatot megszakítva ezzel. Pozitív hozzáállásuknak köszönhetően a görögök januárig valószínűleg lehívhatják az esedékes részletet, de előtte kemény viták lesznek a szociális juttatások lefaragásáról és az energetikai privatizáció mikéntjéről. A hitelminősítők is értékelik a görög erőfeszítéseket: az S&P után pénteken a Fitch Ratings is B-mínuszra javította a hosszú lejáratú államadósság besorolását a korábbi CCC-ről, így már csak a Moody’s tartja a Caa2-es szinten az országot. A piaci hatás nem maradt el: a hároméves futamidejű kötvények hozama hétfőn 2009 óta nem látott szintre, 3,25 százalékra csökkent, míg a tízéves papír hozama 5 bázisponttal 5,58 százalékra esett. Igaz, a görög adósság még mélyen a spekulatív kategóriában van, hat lépcsőfokot kell lépnie ahhoz, hogy megszabadulhasson a bóvli jelzőtől.