Az amerikai vállalatvezető komolyan veszik Donald Trump megválasztott elnök ígéretét, hogy hivatalba lépése után nagyon gyorsan agresszív új vámokat vezet be az importra, ezért máris mindent megtesznek, hogy felgyorsítsák a külföldi áruk, alapanyagok és alkatrészek beszerzését és leszállítását.
A tét nagy, mivel Trump 10-20 százalékos tarifákat tervez a teljes behozatalra és ennél jóval magasabbat, 60-100 százalékosat a kínaira.
Mintha visszarepültünk volna 2018-ba
– nyilatkozta a CNBC-nek Paul Brashier, az ITS Logistics globális ellátási láncért felelő alelnöke Trump első elnökségére és az akkori vámháborúra utalva. „Ezúttal azonban nemcsak a kínai importcikkeket szállítókat keresik a cégek, hanem a globális vámok miatt mindenkit, aki logisztikával foglalkozik” – tette hozzá.
Bashier arra számít, hogy Trump választási győzelme nyomán erősödni fog a konténerek iránti kereslet, megszaporodnak a megrendelések, ami aztán a szárazföldi szállítási, valamint raktározási díjak megugrásához vezet. Ezt a várakozást igazolja a tőzsde is, szerdán raliztak New Yorkban a vasúti és közúti teherszállítással foglalkozó cégek.
Az első vámháború alatt, 2018-ban több mint 70 százalékkal emelkedtek a tengeri szállítási díjak,
és Peter Sand, a vezető óceáni és légi fuvardíj-összehasonlító és piacelemző platform, a Xeneta elemzője szerint most is valami hasonlótól tartanak.
„A tengeri teherszállítás globális iparág, amely a nemzetközi kereskedelemből táplálkozik, így egy újabb Trump-elnökség a rossz irányba tett lépés” – mondta. „Az amerikai szállítmányozók azonnali reakciója az lesz, hogy előrehozzák az importot, mielőtt bevezetné az új vámjait” – hangsúlyozta.
Kiemelte azt is, hogy a kínai importra kivetett vámok 100 százalékosra történő emelésétől való félelem – a 2018-as 25 százalékossal szemben – „még nagyobb ösztönzést jelent a megrendelések előrehozására”.
Bár Robert Lighthizer, Trump korábbi kereskedelmi képviselője és a pénzügyminiszteri poszt egyik lehetséges várományosa szerint Trump a beiktatása után gyorsan bevezetheti a vámokat, szakértők óvatosabbak.
Matthew Rubel Barack Obama és Trump első elnöksége alatt is a Fehér Ház kereskedelempolitikai tanácsadójaként dolgozott, és szerinte nem lesz globális importadó, az csak tárgyalási alap.
„A vámok olyan eszközök, amelyeket fegyverként kell használni. Lighthizer Trump alatt olyan politikát hívott életre, amely erőből tárgyalt és a kétoldalú megállapodásokra összpontosított. A lényeg, hogy gazdaságilag mi nyerjünk. Az új Trump-kormányzat is egyértelműen az üzleti szempontokat teszi majd első helyre” – nyilatkozta a portálnak.
Stephen Lamar, az Amerikai Ruházati és Lábbeli Szövetség vezérigazgatója arra számít, hogy Trump már az „elnöksége első napjaiban” újabb vámokat jelent majd be.
Számos stratégia van, hogy az érintett vállalatok enyhítsék az inflációs hatást, amelyet ezek az importadók hamarosan gyakorolni fognak. Sajnos azonban nincsenek jó vámcsökkentő stratégiák; a kihívás az, hogy megtaláljuk azt, amelyik a legkevésbé rossz
– jelezte.
A beszerzések előrehozása az egyik megközelítés, de ez egyrészt csak ideiglenes enyhülést jelent, másrészt újabb problémákat gerjeszt. Az amerikaiak 46–78 milliárd dollárt is veszíthetnek évente a vásárlóerejükből csak hat kiskereskedelmi kategóriában az új vámok következtében.
Trump a múlt héten külön kipécézte az Európai Uniót, és Brüsszel a BBC tudósítása szerint már készíti is a elleni megelőző megtorló intézkedések listáját, miután tanult a korábbi hibájából, és első alkalommal nem vette komolyan Trump fenyegetéseit.
A vezető ipari államok, a G7 pénzügyminiszterei is készülnek, megpróbálják majd emlékeztetni a Trump vezette Egyesült Államokat arra, hogy a világgazdaságban szükség van a szövetségesekre, mert „nem az a cél, hogy kereskedelmi háborút indítsunk”. Ha azonban Trump mégis ehhez az eszközhöz nyúl, akkor az európai válasz gyors lesz.
Bár európai jegybankelnökök szerint az amerikai vámoknak önmagukban nem lesz inflációs hatása, az uniós válasznak azonban már igen. Ahogyan a globális hatás is egyértelmű: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint egy jelentős kereskedelmi háború 7 százalékkal zsugorítaná a világgazdaságot –
ez olyan, mintha elveszne a teljes francia és német GDP.
Arról már nem is beszélve, hogy ha a világ legnagyobb gazdasága a protekcionizmushoz folyamodik, akkor nehéz lesz meggyőzni sok kisebb gazdaságot, hogy ne tegyék ugyanezt.
Nagyon nagy tehát a tét. Semmi sem biztos, de veszélyes kereskedelmi háborúk kezdődhetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.