Most a beruházások húzzák a gazdaságot

A Világgazdaság elemzői konszenzusánál alacsonyabb lett a második negyedéves GDP-adat, igaz, a 3,2 százalékos bővülés a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásaival összhangban állt. Kedden érkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése, amelynek indoklása magyarázattal szolgálhat a vártnál alacsonyabb adatokra.

Mivel a várakozásokhoz képest jelentősen elmaradt a gazdaság bővülésének tempója, a kérdés az, hogy egyszeri tényező okozta a váratlan lassulást (például a készletek nagymértékű csökkenése), vagy egy új tendencia jelent meg a háttérben, ami eddig kevésbé vagy egyáltalán nem került előtérbe, ilyen például a felpörgő import

– mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az egész évre vonatkozó növekedési előrejelzése 3,7 százalék. „A részletek megismerését követően ez várhatóan marad vagy lefelé változik, csekély az esély az előrejelzésünk felfelé módosításra” – tette hozzá.

A húsvét idén jelentősen befolyásolta az adatokat, a naptári hatással igazított GDP ugyanis ellentétes irányba mozdult el az első és a második negyedévben a nyers adatokhoz képest – hívta fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ennek köszönhetően felfelé módosulhat (most vagy akár később) a második negyedéves nyers adat, és a növekedés dinamikájában sincs nagy eltérés, így a teljes évre továbbra is reális a 3,8 százalékos bővülés.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint

azt kell megvizsgálni, hogyan jött ki a 3,2 százalékos növekedés, illetve mi okozta a lassulást. Az első negyedévhez hasonlóan a beruházások most is jelentősen húzták felfelé a számokat, sőt, az elemző szerint legalább 3 százalékponttal járulhattak hozzá a fejlesztések a növekedéshez.

Ez azt feltételezi, hogy a mezőgazdaság, az ipar és a közösségi fogyasztás csökkent, a béremelések még nem jelentkeztek a fogyasztásban, és a növekvő import sem segítette a GDP bővülését. Év végére a magasabb bérek miatt beindulhat a fogyasztás, illetve a nyugdíjasok is kaphatnak kiegészítést, ami a fogyasztást segíti. A közösségi fogyasztás is felfut, ennek köszönhetően év végére 4 százalék lehet a növekedés.

Csökkenő szürkejövedelmek

A cégek minden ágazatban a munkaerőhiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek – derült ki

a GKI felméréséből. Emellett a munkanélküliség csökkenése és a foglalkoztatottság növekedési ütemének lassulása is magyarázhatja a GDP-növekedés visszaesését. A kutatás kitér arra is, hogy a béremelkedés nem jelent meg maradéktalanul a fogyasztásban, az első fél évben a reálkeresetek 9 százalékos emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4 százalékkal sem bővült. Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürkejövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg csökkentette adósságait. A GKI prognózisa szerint 3,8 százalékos lehet a 2017-es teljes éves GDP-adat.