Hiába nő a foglalkoztatás, egyre több az üres álláshely

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 4 millió 394 ezer főt foglalkoztattak 2017 első hat hónapjában, ami 91 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A KSH kiemeli, hogy a munkaerő-kínálat demográfiai okokból is folyamatosan csökken: a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma jelentősen elmarad a nyugdíjazás miatt kilépőkétől – bár ezt egyelőre még ellensúlyozza az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése.

A 4,5 százalékos magyar munkanélküliségi rátánál az első negyedévben csak három uniós országban mértek kisebbet – Málta 4,2; Németország 4,1; Csehország 3,5 százalék –, ugyanakkor a 67,1 százalékos foglalkoztatási ráta csak 0,4 százalékponttal nagyobb az EU-átlagnál, 12 tagállamban magasabb az érték.

2014 óta egy-egy negyedév kivételével folyamatosan növekszik az üres álláshelyek száma. 2013 végén még alig több, mint 15 ezer üres álláshelyet jelentettek be a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalatai, a második negyedévben ez a szám már meghaladta a 48 ezret, a költségvetési szférával együtt pedig a 60 ezret is. A versenyszférára jellemző üres álláshelyek aránya 2,3 százalékra nőtt: ez az arány a legmagasabb Somogy (2,9) és Fejér (2,7 százalék) megyében, míg a legalacsonyabb Nógrád, Heves és Hajdú-Bihar megyében (1,5-1,5 százalék) – azaz arányaiban utóbbiakban kevesebb az üres álláshelyek száma.

A legmagasabb munkanélküliségi rátát Nógrádban mérték, 9,3 százalékot, Szabolcsban 9, Hajdú-Biharban 7,3 százalék volt. A legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében (1,2 százalék) volt a ráta, de 2 százalék alattit regisztráltak még Veszprém (1,5) és Komárom-Esztergom (1,9) megyében is. Budapesten 3,1 százalékos a munkanélküliség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint az első fél évben 301,7 ezerre csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a tavaly júniusi 350 ezerről.

Az első fél évben a bruttó átlagkereset 290 ezer forintra nőtt, a versenyszférában pedig meghaladta a 304 ezer forintot is – ez 11-12 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset 193,1 ezer forintnak felelt meg. A családi kedvezményt is figyelembe véve már egy gyermek esetén is 200 ezer forint közelében alakult az átlagos nettó kereset, míg három és annál több eltartott gyermeknél 245 ezer forint volt. A reálkeresetek 9,9 százalékkal nőttek az első fél évben.