Nem gyorsult a pénzromlás az eurózónában

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kedden közölt végleges adatok szerint a 19 országot tömörítő eurózónában, az elemzői várakozásokkal összhangban, éves összevetésben 1,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak szeptemberben, csakúgy mint augusztusban. Júliusban 1,3 százalékot tett ki az éves szintű áremelkedés, míg 2016 szeptemberében 0,4 százalékot.

A 28 tagú unióban 1,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben, kissé gyorsult az ütem az előző havi 1,7 százalékhoz képest. Júliusban 1,5 százalékos, tavaly szeptemberben pedig 0,4 százalékos volt az éves infláció.

Augusztushoz képest az euróövezetben és az unióban egyaránt 0,4 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak szeptemberben. A gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 1,1 százalékkal, havi szinten pedig 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben szeptemberben. A végleges adatok megegyeztek a szeptember végén közölt előzetes adatokkal.

Az energiaárakat nem számolva éves szinten 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az euróövezetben. Az energia 3,9 százalékkal, azon belül az üzemanyagok ára 5,5 százalékkal drágult. A szolgáltatások ára 1,5 százalékkal, az élelmiszer-, alkohol- és dohánytermékeké pedig 2,0 százalékkal növekedett.

A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 1,8 százalékkal, Olaszországban 1,3 százalékkal, Franciaországban 1,1 százalékkal, Spanyolországban 1,8 százalékkal ugrottak meg a fogyasztói árak szeptemberben éves szinten. Nagy-Britanniában 2,9 százalékos emelkedést mértek, de ez az adat még augusztusi.

https://www.vg.hu/gazdasag/ot-eve-nem-volt-ilyen-nagy-britanniaban-650689/

Az Eurostat Magyarország esetében éves összehasonlításban 2,5 százalékos, az előző hónaphoz képest pedig 0,1 százalékos áremelkedést jelzett szeptemberről.

A továbbra is visszafogott inflációs ütem nem jó hír az Európai Központi Banknak (EKB), amelynek döntenie kell rendkívül laza monetáris politikájáról.

Miközben a gazdasági növekedés erős, a bizalmi indexek sorra javulnak, a foglalkoztatottság emelkedik, a döntésben szerepet játszó egyik legfontosabb elem, a fenntartható ütemű infláció még mindig várat magára. Az EKB várhatóan az október 26-ra kitűzött kamatdöntő ülésén határoz az eszközvásárlási program jövőjéről.