A többgenerációs családi cégek tempósabban nőnek

A legalább három főt foglalkoztató kkv-k 58 százaléka, mintegy 29,5 ezer cég tekinthető családi vállalkozásnak – derült ki a Budapest Lab kutatásának első eredményeiből. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 2017 tavaszán létrehozott szervezet hosszú távú kutatási programot indított a témában, amely olyan szinten gyerekcipőben jár, hogy még egységes definíció sincs a családi vállalkozásokra.

Radácsi László, a Budapest Lab igazgatója és a kutatási program vezetője elmondta, hogy összesen ötvenhat különböző meghatározást találtak a szakirodalomban, de csak tizenkét esetben tudtak számokat is mondani. Eszerint legalább 10 ezer, legfeljebb 45 ezer szereplőről beszélhetünk. A kutatók azokkal a kkv-kkal számoltak, ahol legalább három főt foglalkoztatnak, és amelyek éves árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. A családi vállalkozások pedig azok a cégek, melyek önmagukat annak tartják, vagy ahol a cég legalább fele egy család tulajdonában van. A statisztikai hivatal módszertana szerint a kkv-k száma tavaly már elérte a 675 ezret.

A felmérésből kiderül, hogy a családi vállalkozások általában nem különböznek a kkv-któl. Az eredmények szerint ott, ahol már megtörtént a generációváltás, a cégek gyorsabban fejlődnek, növekednek. A kutatásvezető szerint Magyarországon még nem alakultak ki azok a családi és nem családi vállalkozásokat határozottan elkülönítő jellegzetességek, amelyek például Nyugat-Európában már tisztán azonosíthatók. A családi vállalkozások leginkább a feldolgozóiparban, a tudományos műszaki szektorban, valamint az egyéb szolgáltatások területén (informatikától a fodrászatig) vannak jelen. Többségüknél (73 százalék) nem csupán az alapító a tulajdonos: leginkább – közel az esetek felénél – a házastárs is az.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a családi vállalkozások eloszlása országosan nézve sokkal egyenletesebb, mint az inkább Budapest-központú kkv-ké. A tulajdonosok a cégük jövőjét illető problémákról főleg a banki partnereikkel beszélnek. A családi vállalkozások tizedénél semmilyen pénzügyi tervet nem készítenek, a tulajdonosok negyede ráadásul senkit sem von be a különböző döntések meghozatalába.