Eltörölhetik a járulékplafont Lengyelországban

Hiába dörzsölték a tenyerüket a lengyelek, hogy a Brexit után Londonból távozó bankok egy része esetleg náluk telepedik le, a járulékplafon eltörlése miatt ennek csökkenhet az esélye – írja a Bloomberg. Lengyelország elvileg jó terep lenne a pénzügyi cégeknek, hiszen vannak fiatal és lelkes munkavállalók, olcsón bérelhető irodaházak és a gazdaság is gyorsan nő. A parlament alsó háza azonban a napokban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján eltörlik a korábbi járulékplafont a 127 890 zlotynál (körülbelül 9,5 millió forint) magasabb éves fizetéseknél, ami alaposan megnöveli a magas fizetést adó cégek közterheit.

Az intézkedés olyan cégeket érint, mint a JPMorgan Chase, az UBS Group, a Goldman Sachs, ezek jelezték ugyanis, hogy a londoni tevékenységük egy részét Lengyelországba helyeznék át.

A törvényjavaslat hatására jó néhány az országban befektetést tervező cég visszakozhat – figyelmeztetett egy ottani, üzleti döntéshozókat tömörítő szövetség, amelynek a tagjai – köztük van például a Google, az HSBC és az Orange Poland is – összesen 150 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak az országban. A szövetség szerint a technológiai és számviteli területen dolgozók harmadát érintheti a járulékplafon eltörlése, a kutatás és fejlesztési területen pedig a 60 százalékuknál nőnek a közterhek.

A munkáltatók szerint kapkodva fogadták el a törvényt, amit csak néhány hete, októberben terjesztettek be, azt követően, hogy számos cég már elkészítette a 2018-as pénzügyi tervét. Az, hogy ilyen gyorsan átment az országgyűlésen a javaslat, a cégek szerint ékesen bizonyítja, hogy a kormányt nem érdekli, mit szeretnének az értékes munkahelyeket teremtő vállalkozók.

A törvényjavaslatot még a szenátusnak is el kell fogadnia december 5-i ülésén, ezt követően pedig Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia ahhoz, hogy életbe léphessen. A lengyel munkaügyi minisztérium azzal az indoklással terjesztette egyébként a javaslatot a parlament elé, hogy az növeli az egyenlőséget, és csökkenti a piacgazdaság okozta feszültségeket. Marcon Zieleniecki, a munkaügyi tárca miniszterhelyettese szerint fontos lenne, hogy 2018-tól életbe lépjen a szigorítás. Zieleniecki szerint a cégeknek lesz idejük felkészülni, hiszen az év első felében viszonylag kevés embert érintett a járulékplafon elérése, csak az év második felében jelentkezik a komolyabb hatás.

Az új törvény a 25 millió lengyel adófizető közül a legjobban kereső 1,4 százalékot érinti egyébként, de sokat, 29 milliárd zlotyt (2150 milliárd forint) hoz a társadalombiztosításnak a következő évtized során. A befolyó pénzből gyermekjóléti programokat finanszíroznának, és csökkentenék a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 67-ről 65 évre, a nőknél pedig 60 éves korra.

Fájdalmas tételek

Egy átlagos banki osztályvezető esetében, aki 75 ezer dollárt (19,7 millió forint) keres évente, a Bloomberg számításai szerint 2921 dollárral emelkedne meg az alkalmazottra eső járulék, és 6317 dollárral nőne a munkáltatóra eső tétel a törvényjavaslat elfogadása után, vagyis nagyjából 2,43 millió forinttal nőne meg az éves befizetés. Egymillió zlotys (74 millió forint) bruttó fizetésnél a befizetendő extra közteher megközelíti az 59 ezer dollárt (15,5 millió forint). Az Asseco szoftverfejlesztő cég már ki is számolta, hogy a korábban tervezett 370 millió zlotyn felül 9 millió zlotyt kell majd befizetniük a társadalombiztosításba.