MNB: mérséklődött az inflációs alapmutató

Októberben – amellett, hogy 0,3 százalékponttal 2,2 százalékra csökkent az éves infláció , és január óta először mérséklődött gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megszűrt éves maginfláció – 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra, estek az infláció mélyebben rejlő folyamatainak jelzésére szolgáló alapmutatók is – derül ki az MNB csütörtökön kiadott elemzéséből.

Az indirekt adóktól megtisztított maginfláció április óta először csökkent a múlt hónapban 0,3 százalékponttal 2,3 százalékosra, a keresletérzékeny termékek inflációja pedig március óta emelkedett, mielőtt októberben 0,2 százalékpont eséssel 1,8 százalékosra mérséklődött. A ritkán változó árú termékek inflációja is 0,3 százalékponttal csökkent 2,0 százalékosra.

Az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók tehát 2 százalék körül alakulnak, amivel továbbra is érdemben elmaradnak a maginflációtól – összegezte a jegybank.

Az MNB elemzése szerint az infláció októberi mérséklődését az iparcikkek és az üzemanyagok árindexének csökkenése okozta, míg a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak, illetve a keresletérzékeny termékek közel azonos mértékben hatottak az áremelkedés irányába.

Az iparcikkek szezonálisan igazított árai – a tartós és a nem tartós iparcikkeknél egyaránt – csökkentek az előző hónaphoz képest, amihez a bázishatások is hozzájárultak. A termékkör árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – tette hozzá az MNB.

A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai szeptemberhez képest a korábbi hónapoknál lassabban emelkedtek, döntően a tej és a tejtermékek folytatódó áremelkedése nyomán. A nyers élelmiszerek drágulását pedig elsősorban a zöldségek okozták.

A piaci szolgáltatásoknál a tavalyinál alacsonyabb árdinamikát mért az MNB, amit főként az egészségügyi szolgáltatások, illetve a kábeltévé előfizetések árának alakulása magyaráz.