Remek üzleti évet zárt a KPMG Magyarországon

A bevétel 2013-tól folyamatosan növekedett, és egy viszonylag stabil piacról van szó – tette hozzá a vezérigazgató. Az árbevétel nagyobbik része a külföldi ügyfelektől származik, és az export aránya fokozatosan nő. Az árbevétel gyarapodása a volumen növekedésének köszönhető. Bár mind a négy terület, vagyis a könyvvizsgálati szolgáltatás, az adó-, jogi és az üzletviteli tanácsadás valamint a többek között adóbevallások elkészítésével foglalkozó ügyviteli szolgáltatás is nőtt. Átlag fölötti mértékben ez utóbbi gyarapodott – válaszolta a Világgazdaságnak Robert Stöllinger.

Magyarországon végzik több olyan multinacionális cég adatkezelését is, amelyek nem vagy alig rendelkeznek itteni operációval. A budapesti irodában egyébként 77 ezer adóbevallást töltöttek ki, amelyben 36 ország volt érintett. A különböző pénzügyis szolgáltatók (SSC) megjelenése ebből a szempontból kedvező a KPMG számára. A bevételből azért hasít ki nagyobb szeletet az export, mert globálisan használt és kidolgozott szolgáltatásokat adnak el, a magyarországi piacot pedig e téren meg kell dolgozni.

A feldolgozott információk iránti kereslet óriási, így a cégnél jelenleg idén 120 fővel gyarapodott a létszám, ami így meghaladja az 1200 főt, miközben két robot is munkába állt. (Ez utóbbi több szempontból rendkívül hasznos, mert folyamatosan használható, de a licencdíja ma még magas).

Az egyes szegmensek közül a pénzügyi terület kapcsán az hangzott el, hogy a magyarországi pénzintézetek hátrébb tartanak a digitalizációban, mint más szektorok – például a média -, bár itt is vannak élen járók. Ezek között említette Taksz Ildikó, a KPMG pénzügyi szolgáltatásokért felelős partnere az OTP Bankot, az MKB-t vagy a Gránit Bankot. A bankolás bizalmi kérdés – egyebek között ebből , vagyis a biztonságra való törekvésből is fakad, hogy ezek a cégek óvatosan lépnek a digitális világ felé. A banki szervezetek nehezen mozdulnak – ez is gátja a digitális irányba történő erőteljesebb elmozdulásnak, épp ezért ezek a banki rendszereken kívül hozzák létre fintech cégeiket.

Az adózás kapcsán pedig az hangzott el a beszélgetésen, hogy amíg 10-20 évvel ezelőtt a vállalkozásokat terhelő adó mértéke a mérlegelendő szempontok között az első három helyen szerepelt, ez ma már hátrébb sorolódott. A mostani befektetési döntéseknél az első helyeken a munkaerő, az infrastruktúra (autópálya léte), és a logisztika szerepel.