Tíz év után először kamatemelést jelenthet be a brit jegybank

Mark Carney, a Bank of England kanadai kormányzója nemrégiben kijelentette, hogy „viszonylag rövid időn belül” várható az alapkamat emelése. Carney szerint a jegybankot az inflációs nyomás mellett aggasztják az arra utaló jelek is, hogy ismét „felelőtlen” hitelkiáramlási dömping kezdődhetett a brit gazdaságban.

A piac szereplők és a londoni elemzői közösség zöme a nyilatkozatot úgy értelmezte, hogy a Bank of England kormányzója a novemberi kamatemeléshez készítette elő a terepet.

A Bank of England legutóbb 2007 júliusában hajtott végre kamatemelést, alapkamata akkor 5,75 százalékon tetőzött. Az utána bekövetkezett hitelpiaci és bankválság hatására azonban a brit jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra csökkentette alapkamatát.

A brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert tavaly júniusi népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékponttal a jelenleg is érvényes 0,25 százalékra – az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordjára – csökkentette irányadó rátáját.

A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (több mint 150 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre.

A tizenkét havi brit infláció azonban szeptemberben a várakozásokat meghaladva 2,9 százalékra gyorsult, és a Bank of England előrejelzése szerint az éves inflációs ütem októberben átlépte a 3 százalékot. A brit kormány által a jegybank számára előírt inflációs cél 2 százalék.

Mindeközben a brit gazdaság növekedési üteme is gyorsabb a vártnál. A brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett előzetes becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) a szeptemberrel zárult három hónapban átlagosan 0,4 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben. A második negyedévben 0,3 százalékos bővülést mértek a brit gazdaságban. A harmadik negyedévi GDP-növekedésről kiadott előzetes becslés – amely a teljes brit gazdaság aktivitási mérőszámainak 45 százalékára épül, és később módosulhat – meghaladta az elemzői konszenzust és a Bank of England várakozását. Az elemzők és a brit jegybank előrejelzései egyaránt 0,3 százalékos növekedést valószínűsítettek a harmadik negyedévre is.

Ruth Gregory, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazdásza a harmadik negyedévi GDP-növekedési becslést értékelve közölte: a vártnál jobb növekedési adatok nyomán valószínűleg eldőlt, hogy a Bank of England már a monetáris tanács novemberre szóló kamatdöntését ismertető csütörtöki közleményében kamatemelést jelent be.

A közgazdász szerint a Capital Economics modellszámításai arra vallanak, hogy a brit hazai össztermék az idei év egészében 1,6 százalékkal, jövőre 2 százalék körüli ütemben növekszik.

Az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének új negyedéves helyzetértékelése szerint is valószínűbb, hogy a brit jegybank monetáris tanácsa még az idén – a legnagyobb eséllyel a novemberi kamatdöntő ülésen – 0,50 százalékra emeli az alapkamatot, mint az, hogy a jelenlegi 0,25 százalékos szinten hagyja az irányadó kamatlábat.

Az ITEM Club londoni elemzői azonban közölték: korántsem az a meggyőződésük, hogy a kamatemelés lenne a helyes lépés a Bank of England részéről. A ház várakozása szerint ugyanis a jelenleg 3 százalék közelében járó éves infláció 2018-ban markánsan lassul a font gyengeségéből eredő inflációs átszűrődő hatás fokozatos enyhülésével. A cég emellett a növekedési kilátásokat is a konszenzusnál borúlátóbban ítéli meg: 2017 egészére 1,5 százalékos, 2018-ra mindössze 1,4 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban.