Japán cégek fókuszában Magyarország

Az emberi erőforrás biztosítása és a munkaerőköltségek gyors növekedése okozta a legtöbb fejfájást az Európában működő japán vállalatok számára, mégis bizakodóan tekintenek a jövőbe – derül ki a japán külkereskedelmi szervezet (Jetro) felméréséből.

A japán cégek 75 százaléka véli úgy, hogy nyereséges, 13,4 százalékuk, hogy változatlan, és 11,5 százalékuk prognosztizál veszteséget az idei év üzemi nyereségére vonatkozóan. A brit székhelyű vállalatok kevésbé optimisták: csupán 71 százalékuk vár nyereséges évet, míg más európai országokban a cégek tovább növelték várakozásaikat. A legnagyobb növekedést az élelmiszeripari vállalatok, valamint a turizmus képviselői jelezték. A várható üzemi eredmények tekintetében egyébként Dánia után a magyarországi japán vállalatok 2018-as üzleti kilátásai javulnak a legnagyobb mértékben.

Az elmúlt években új tendencia figyelhető meg – jegyzi meg a Jetro. A cégek egyre alaposabban megtervezik, hogy melyik országba települnek ki. A jelentés szerint továbbra is sok cég választja Németországot, miközben folyamatosan csökken a Törökországban és az Oroszországban letelepedő japán cégek száma. Míg előbbi esetében a politikai helyzet, addig utóbbinál az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók a döntők. Érződik a Brexit miatti bizonytalanság is: a Nagy-Britanniában működő cégek túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, nagymértékben romlottak a brit piac jövőbeni kilátásai, és további aggodalomra adhatnak okot a Brexit okozta gazdasági visszaesések is.

Az idei évben az egyik legnagyobb kihívást mégis az emberi erőforrás okozta. A legnagyobb arányban a Magyarországon, a Csehországban és a Dániában működő vállalatok panaszkodtak, de ugyanúgy gondot okoz ez a brit, a holland és a német cégeknek, valamint több kelet-közép-európai országnak is. Hasonló problémákat szültek az árfolyam-ingadozások is, ez a vállalatok 30 százalékát érintette kellemetlenül – közölte a Jetro.

A jelentés szerint a magyar munkaerőköltségek gyors növekedése a válaszadók 85,7 százalékának okoz gondot. Ez a legmagasabb arány a felmérésben részt vevő országok között. Ugyanakkor a magas munkaerőköltségek említési aránya egyelőre még Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a magyarországi japán cégeknél 2016 óta 7-9 százalékkal növekedtek a bérek.

Jó hír azonban, hogy a régión belül a Magyarországon működő japán vállalatok tervezik a legnagyobb arányban termelésük bővítését, a magas hozzáadott értékű termékek gyártását. A magyarországi japán vállalatok 64 százaléka jelezte a helyi piac javulását – ez Románia és Portugália után a harmadik legmagasabb arány volt. A Japán és az Európai Unió közötti gazdasági partnerségi megállapodás tekintetében kivétel nélkül minden hazánkban működő japán vállalat úgy vélekedett, hogy annak jelentős pozitív hozadékai lesznek.