Büntetővám mosógépre és napelemre

A hazai gyártók védelme érdekében importvámot vet ki az Egyesült Államok a mosógépekre és a napelemekre. Donald Trump elnök döntése értelmében az első évben 20 százalékos vámot kell fizetni az első 1,2 millió behozott háztartási mosógép után, az ezt meghaladó mennyiség vámja pedig 50 százalék lesz. Három év múlva a vám 16, illetve 40 százalékra csökken. A napelemekre az első évben 30, a negyedik évtől 15 százalékos vámot szabtak ki, de az intézkedés lehetővé teszi évente 2,5 gigawatt teljesítményű összeszereletlen napelem vámmentes importját.

Dél-Korea és Kína azonnal tiltakozott a döntés ellen, és bejelentették, hogy a Kereskedelmi Világszervezet segítségét fogják kérni az ügyben, mert több más ázsiai országgal együtt attól tartanak, hogy ez csak az első protekcionista lépés. Bár a kampányban Donald Trump egyik fő ígérete a kereskedelmi kapcsolatok igazságosabbá tétele volt, elnöksége első évében keveset tett ennek érdekében. Most megváltozott a helyzet, és Washington következő célpontja az acél- és alumíniumimport lehet – mondta a Reutersnak Louis Kuijs, az Oxford Economics tanácsadó intézet ázsiai gazdaságokkal foglalkozó vezető kutatója.

A mosógépekre kivetett vám elsősorban Dél-Koreának fáj, bár a nagy gyártók részvényeinek az árfolyamát nem rengette meg a hír: rövid ideig tartó esés után az LG és a Samsung is magához tért. A két cég együtt 2,5-3 millió mosógépet ad el az Egyesült Államokban 1 milliárd dollár körüli értékben, és ezzel az amerikai piac negyedét mondhatják a magukénak.

Nagyobb jelentőségű a napenergetika, ami 28 milliárd dolláros, folyamatosan növekvő iparág az Egyesült Államokban, és 80 százalékban importalkatrészekre támaszkodik. A vámok bevezetése újabb csapás a megújuló energiára, és Michael Bloomberg volt New York-i polgármester szerint nem csupán a környezetre lesz káros hatással, de munkahelyeket is veszítenek vele, ráadásul emelkedni fog az amerikaiak villanyszámlája. Az iparág érdekképviseleti szervezete 23 ezer munkahely megszűnésével számol idén a 260 ezerből, és arra figyelmeztetett, hogy a vámok miatt több milliárd dollár értékben halasztódnak vagy maradnak majd el beruházások. A Bloomberg szakértője úgy becsüli, hogy az ipari napelemek ára nem egészen 10, a lakosságiaké 3 százalékkal drágul majd. A ClearView Energy független kutatóintézet az ipari projekteknél 6, a lakosságinál 4 százalékos áremelkedést vár.

Az amerikai gyártók részvényei a hírre azonnal szárnyalni kezdtek: a maroknyi elemgyártó legnagyobbika, a First Solar árfolyama például 6 százalékkal emelkedett már a hétfői zárás utáni kereskedésben. Ellentétes irányú volt a mozgás a beszállítók esetében: a legnagyobb német gyártó, az eladásai 46 százalékát az amerikai piacon realizáló SMA Solar árfolyama 4,6 százalékos csökkenéssel négyheti mélypontra esett, a norvég REC Silicon 1,2 százalékos veszteséget könyvelhetett el.

Érzékenyen érinti a döntés Kínát is, bár csak 8 százalékkal részesedik az amerikai piacból. Kína a világ legnagyobb napelemgyártója, 2017-ben 68 gigawatt teljesítményű fotovoltaikus napelemet és 76 gigawattnyi napelemmodult állított elő, 33,3, illetve 31,7 százalékkal többet, mint az előző évben. 2017 első 11 hónapjában az export 1,4 százalékkal 13,11 milliárd dollárra nőtt, elsősorban az élénkülő indiai, brazil és mexikói kereslet következtében. A döntés senkit sem ért váratlanul, sőt ennél magasabb vámokra számítottak, ezzel is magyarázható a piaci reakciók visszafogottsága. Az amerikai cégek hónapok óta készültek a költségek emelkedésére, többen nagy mennyiségben halmoztak fel elemeket és egyéb alkatrészeket.