Eurógyengülést hozott az inflációs adat
Lassult decemberre az Európai Unió és az euróövezet inflációja is. Az euró gyengült a hírre, a befektetők vélhetőleg kezdik kiárazni az idei kamatemelés valószínűségét.
Csökkent decemberre az euróövezet és a teljes unió inflációja is. A fogyasztói árindex az eurózónában 1,4 százalék lett a novemberi 1,5 és a tavaly decemberi 1,1 százalék után. Az unió 28 tagállamában 1,7 százalékos drágulást mértek a múlt havi 1,8 és az egy évvel korábbi 1,2 százalék után. A legmagasabb, 3,8 százalékos adat Litvániából és Észtországból érkezett, Cipruson 0,4 százalékos deflációt mértek. Az Eurostat tegnapi adatai szerint az árindexet elsősorban az üzemanyagárak, a dohány- és a tejtermékek hajtották felfelé, míg a telekommunikációs költségek, a ruházati termékek és zöldségek árai lefelé. Az euróövezet legnagyobb gazdaságaiból alacsony értékek érkeztek: Németországban 1,6 százalékos, Franciaországban és Spanyolországban 1,2, míg Olaszországban 1 százalékos volt a pénzromlás üteme. A zóna maginflációs rátája az előző hónaphoz képest változatlanul 0,9 százalékos lett.
Az euró az adatok után 0,3 százalékot esett a dollárral szemben, és az 1,22-os keresztárfolyamra érkezett, holott hajnalban még hároméves csúcson, 1,23 fölött állt. Az esés hátterében vélhetően az áll, hogy a kereskedők a csökkenő infláció miatt egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) még az idén megemeli az alapkamatot. A Reuters elemzői szerint a piac kicsit „előrerohant”: sokkal korábbra várják a kamatemelést, mint az reális volna, 70 százalékra árazzák az idei kamatemelés valószínűségét. Az EKB több vezetője is cáfolta viszont az idei emelés tervét. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és az EKB Kormányzótanácsának tagja egy interjúban azt mondta: az az elemzői várakozás tűnik észszerűnek, hogy a központi bank nem emeli az irányadó rátát jövő év közepéig. Vitor Constancio, az EKB alelnöke szerint nem kizárható, hogy a monetáris politika a kötvényvásárlási program vége után még „hosszú ideig” laza lesz, a program legkorábban idén augusztusban ér véget.
Az eurót az is gyengíthette, hogy Ewald Nowotny osztrák jegybankár és az EKB kormányzótanácsi tagja egy interjúban úgy fogalmazott: az erős euró nem segíti az inflációt. Andreas Steno, a Nordea elemzője szerint az euró-dollár kurzus idei
5 százalékos emelkedése jövőre 0,5 százalékpontnyi mínuszt jelentene az inflációs rátában. Tavaly közel 15 százalékot erősödött a közös deviza a zöldhasúval szemben.
Az EKB Kormányzótanácsa is megosztott a monetáris szigorítás kérdésében. Az erős gazdaságok, különösen Németország, a mihamarabbi kamatemelésért lobbiznak egy ideje. A közösség problémás, eladósodott déli államai, különösen Olaszország és Görögország viszont alighanem még túl sérülékenyek, hogy elbírják a szigorítást. 2011-ben, mikor az EKB kétszer is kamatot emelt, mélyítette a görög és a portugál adósságválságot, és lassította az unió növekedését.
Nem vár Japánban szigorítást a Moody’s
A Moody’s szerint nem várható, hogy Japán a közeljövőben szigorítani kezdi mostani ultralaza monetáris politikáját. A nemzetközi hitelminősítő arra reagált, hogy a japán jegybank múlt héten közölte: csökkenti a hosszú lejáratú kötvények vásárlására szánt havi keretösszeget. A hitelminősítő közölte azt is, nem teszi nehezebbé a japán adósság finanszírozását, hogy az ország kötvényhozamai emelkedtek. A tízéves papír hozama január elseje óta 3,5 bázispontos emelkedéssel 0,084 százalékra ért, a kétéves kötvényhozam pedig fél bázispontos erősödéssel mínusz 0,129 lett. Japán a Moody’snál a harmadik legjobb, A1-es kategóriában van, kilátása pedig stabil.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.