Eurógyengülést hozott az inflációs adat

Lassult de­cemberre az Európai Unió és az euróövezet inflációja is. Az euró gyengült a hírre, a befektetők vélhetőleg kezdik kiárazni az idei kamatemelés valószínűségét.

Csökkent decemberre az euróövezet és a teljes unió inflációja is. A fogyasztói árindex az eurózónában 1,4 százalék lett a novemberi 1,5 és a tavaly de­cemberi 1,1 százalék után. Az unió 28 tagállamában 1,7 százalékos drágulást mértek a múlt havi 1,8 és az egy évvel korábbi 1,2 százalék után. A legmagasabb, 3,8 százalékos adat Litvániából és Észtországból érkezett, Cipruson 0,4 százalékos deflációt mértek. Az Eurostat tegnapi adatai szerint az árindexet elsősorban az üzemanyagárak, a dohány- és a tejtermékek hajtották felfelé, míg a telekommunikációs költségek, a ruházati termékek és zöldségek árai lefelé. Az euróövezet legnagyobb gazdaságaiból alacsony értékek érkeztek: Németországban 1,6 százalékos, Franciaországban és Spanyolországban 1,2, míg Olaszországban 1 százalékos volt a pénzromlás üteme. A zóna maginflációs rátája az előző hónaphoz képest változatlanul 0,9 százalékos lett.

Az euró az adatok után 0,3 százalékot esett a dollárral szemben, és az 1,22-os keresztárfolyamra érkezett, holott hajnalban még hároméves csúcson, 1,23 fölött állt. Az esés hátterében vélhetően az áll, hogy a kereskedők a csökkenő infláció miatt egyre kevésbé látják valószínűnek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) még az idén megemeli az alapkamatot. A Reuters elemzői szerint a piac kicsit „előrerohant”: sokkal korábbra várják a kamatemelést, mint az reális volna, 70 százalékra árazzák az idei kamatemelés valószínűségét. Az EKB több vezetője is cáfolta viszont az idei emelés tervét. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és az EKB Kormányzótanácsának tagja egy interjúban azt mondta: az az elemzői várakozás tűnik észszerűnek, hogy a központi bank nem emeli az irányadó rátát jövő év közepéig. Vitor Constancio, az EKB alelnöke szerint nem kizárható, hogy a monetáris politika a kötvényvásárlási program vége után még „hosszú ideig” laza lesz, a program legkorábban idén augusztusban ér véget.

Az eurót az is gyengíthette, hogy Ewald Nowotny osztrák jegybankár és az EKB kormányzótanácsi tagja egy interjúban úgy fogalmazott: az erős euró nem segíti az inflációt. Andreas Steno, a Nordea elemzője szerint az euró-dollár kurzus idei

5 százalékos emelkedése jövőre 0,5 százalékpontnyi mínuszt jelentene az inflációs rátában. Tavaly közel 15 százalékot erősödött a közös deviza a zöldhasúval szemben.

Az EKB Kormányzótanácsa is megosztott a monetáris szigorítás kérdésében. Az erős gazdaságok, különösen Németország, a mihamarabbi kamatemelésért lobbiznak egy ideje. A közösség problémás, eladósodott déli államai, különösen Olaszország és Görögország viszont alighanem még túl sérülékenyek, hogy elbírják a szigorítást. 2011-ben, mikor az EKB kétszer is kamatot emelt, mélyítette a görög és a portugál adósságválságot, és lassította az unió növekedését.

Nem vár Japánban szigorítást a Moody’s

A Moody’s szerint nem várható, hogy Japán a közeljövőben szigorítani kezdi mostani ultralaza monetáris politikáját. A nemzetközi hitelminősítő arra reagált, hogy a japán jegybank múlt héten közölte: csökkenti a hosszú lejáratú kötvények vásárlására szánt havi keretösszeget. A hitelminősítő közölte azt is, nem teszi nehezebbé a japán adósság finanszírozását, hogy az ország kötvényhozamai emelkedtek. A tízéves papír hozama január elseje óta 3,5 bázispontos emelkedéssel 0,084 százalékra ért, a kétéves kötvényhozam pedig fél bázispontos erősödéssel mínusz 0,129 lett. Japán a Moody’snál a harmadik legjobb, A1-es kategóriában van, kilátása pedig stabil.