Éven belül zárulhatnak az ellenőrzések

Változtak az adóeljárási szabályok idén januártól. Az adóellenőrzés időtartama nem lépheti túl a 365 napot – mondta a Világgazdaságnak a Mazars adóigazgatója, H. Nagy Dániel. Korábban akár több évig is elhúzódtak eljárások, például ha külföldről szereztek be adatokat. A Deloitte igazgatója, Pankucsi Zoltán lapunknak jelezte: újdonságot jelent a feltételes adóbírság intézményének bevezetése is, amely egyfajta alku lehetőségét teremti meg az adóhatóság és az adózó között, az ellenőrzés gyorsabb lezárása érdekében. Ugyanakkor fokozott körültekintéssel kell eljárnia minden adózónak az elsőfokú adóhatósági határozat megszületéséig, mert az új előírások alapján a határozat kiadását követően új tényre, körülményre, információra már nem hivatkozhatnak.

H. Nagy Dániel megjegyezte: ez évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újonnan alapított cégeket fél évig mentorálja, azaz információszolgáltatással segíti a működésüket. Júliustól bevezetik a valós idejű adatszolgáltatást a 100 ezer forint általános forgalmi adót meghaladó ügyletek esetében, azaz a cégek számlázóprogramjait bekötik a NAV-hoz. Aki kézzel állít ki számlát olyan tételről, amely eléri a 100 ezer forintos áfahatárt, annak fel kell töltenie a szükséges adatokat a NAV webes felületére.

Egyrészt egyre inkább dominál az elektronikus ügyintézés, másrészt az államnak egyre nagyobb a rálátása a gazdálkodók ügyleteire

– hívta fel a figyelmet a Mazars adóigazgatója, aki utalt arra is, hogy az online pénztárgépek bekötése és a belföldi tételes áfaösszesítő után a valós idejű adatszolgáltatás már a harmadik ezt szolgáló elem a sorban. Az előttünk álló fél évben nagyon sok gyakorlati kérdést kell még tisztázni a Deloitte igazgatója szerint a számlaadatok NAV-hoz való elektronikus beküldésével kapcsolatban, hogy valamennyi adózó végre tudja hajtani a szükséges fejlesztéseket júliustól. A határidő szempontjából kritikus, hogy az adatszolgáltatásról szóló rendeletet minél előbb elfogadják.

A Mazars adóigazgatója kedvező változásnak tartja, hogy a szociális hozzájárulási adó ez évtől 2,5 százalékkal 19,5 százalékra csökkent. Hogy a kisvállalati adó versenyképes maradjon, egy százalékponttal, 14-ről 13-ra mérséklődött annak a mértéke is. A tavaly óta 9 százalékos társasági adó is pozitívum. Ugyanakkor az adóék, a bérekre rakódó adóteher – európai viszonylatban és régiós szinten is – még mindig magas. A korábbi, évekkel ezelőtti 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent a szocho, a munkáltatói járulékteher, ehhez adódik hozzá az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. A munkavállalóknak 15 százalékos szja-kötelezettségük van, amely alacsony mértéknek számít európai szinten, ám a bérből 18,5 százalékot egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra vonnak le. Összességében a nettó százezer forint bér kifizetése 182 ezer forintba kerül 2018-ban. Ez mintegy 150 ezer forintos bruttó fizetésnek felel meg. Az állam 82 ezer forinthoz jut a munkáltató és a munkavállaló befizetéseiből.

A Deloitte igazgatója kiemelte:

az adóék nagysága kedvező irányban változott az elmúlt évek törvénymódosításainak hatására.

Ha megvizsgáljuk az egyes jövedelmi szegmenseket, akkor azt láthatjuk, hogy az évről évre emelkedő családi kedvezménynek és a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló hatéves megállapodásnak köszönhetően van olyan jövedelmi kategória a több gyermeket nevelő családosok körében, ahol a hazai adóék az európai átlag szintjén van. Pankucsi Zoltán szerint kétségtelen, hogy a magasabb jövedelmek esetében, illetve akkor, amikor a családi adókedvezménnyel nem tud élni a magánszemély, egyelőre még magasnak tekinthető a hazai adóék nemzetközi összehasonlításban. A szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékra való csökkentése ezért kedvező lépés, de indokolt az élőmunkához kapcsolódó közterheket tovább csökkenteni.

Az új szabályok értelmében valamennyi munkavállaló számára a NAV állítja össze a személyijövedelemadó-bevallást, ami adminisztratív kapacitásokat szabadít fel, illetve költségcsökkenéssel is járhat.