Tízéves mélyponton a nyelvvizsgázók száma

Tavaly 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni Magyarországon, ami 26 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban – ez derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból, melyet az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja hozott nyilvánosságra. A sikerességi mutató 70,5 ezer volt, vagyis ennyien kaptak valamilyen nyelvvizsga-bizonyítványt is a nyelvtudásuk alapján, míg 37,5 ezer tanulónak nem sikerült a vizsgája.

2018-tól a következő három esztendőben évi mintegy hárommilliárd forintot különít el a kormány a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának ingyenessé tételére – áll a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban. A dokumentum szerint 2018-ban 2,788 milliárd, 2019-ben 3,066 milliárd, 2020-ban pedig 3,372 milliárd forintot fordít e célra a kabinet.

A döntés értelmében 2018. január 1-jétől az adott évre érvényes minimálbér (138 ezer forint) 25 százalékának megfelelő összeghatárig – ez most 34 500 forint – megtérítik a nyelvvizsga díját a 35. évüket be nem töltő fiataloknak. Ez az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy a vele egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára vonatkozik. Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban egy komplex középfokú nyelvvizsga díja ma 28 ezer forint, a felsőfokúé pedig 31 ezer – írják a honlapjukon.

Gyakorlatilag 2008 óta csökken a nyelvvizsgázók száma hazánkban. Tíz évvel ezelőtt még 174 ezren mentek el valamelyik akkreditált nyelvvizsgaközpontba, azóta évről évre egyre kevesebben. 2015-ben és 2016-ban a diplomamentő programok miatt érezhető volt egy kis változás, akkor ugyanis a korábbi esztendőkhöz képest 10 ezer fővel többen jelentkeztek vizsgára. A diplomamentő programra hárommilliárd forintot különítettek el, a nyelvtanfolyamok ingyenesek voltak a résztvevőknek, a nyelvvizsga költsége az egyént terhelte, de a regisztrált munkakeresőknél a program ezt is átvállalta.

2017-ben a legtöbben angol és német nyelvből tettek sikeres nyelvvizsgát. Angolból közel 52 ezren, németből pedig valamivel több mint 13 ezren. Francia, spanyol, eszperantó és lovári nyelvből pedig 800-800-an vizsgáztak. Amíg például németből 2009-ben még 44 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, addig tavaly már csak 21 ezen. A nyelvtanulók többsége középfokú nyelvvizsga megszerzésével próbálkozott, a 108 ezer nyelvvizsgázó közül 88 ezren jelentkeztek a középszintű megmérettetésre, felsőfokra közel 14 ezren, alapfokra pedig 5600-an mentek el.

A legtöbb nyelvvizsgázó születési helye szerint Kelet-Magyarországról származott (48 ezer fő). Budapesti születésű 28 ezer volt, nyugat-magyarországi pedig csaknem 29 ezer, de több mint 3300 külföldi állampolgár is jelentkezett tavaly magyarországi nyelvvizsgára. Bő 43 ezer vizsgázó a 14–19 év, míg 29 ezer a 20–24 év közötti korcsoportból került ki. Negyven év felett csaknem négyezren próbálkoztak, de hatvan év felett is voltak 124-en, akik nyelvvizsgázni szerettek volna.

Másfél millió forint a rajttól a célig

Nyelvtanárok szerint ahhoz, hogy valaki nulláról egy középfokú nyelvtudást szerezzen, 500-600 órányi intenzív nyelvtanulásra van szükség. Egy heti kétszer kétórás csoportos angol tanfolyam havi díja 27 ezer forint körül mozog, a magánórák általában alkalmanként 3-4 ezer forintba kerülnek. Mire valaki eljut egy középfokú nyelvvizsgáig, akár 700-800 ezer forintra is rúghat az az összeg, amelyet nyelvtanulásra költött. Egyéni nyelvtanulás esetén pedig másfél millió forintba is kerülhet a sikeres nyelvvizsga.