A GDP 2,8 százalékát költjük oktatásra

2002 és 2008 között 639 ezerről 751 ezer forintra nőtt Magyarországon az egy diákra jutó kiadás a költségvetési szektorban. 2008 és 2014 között viszont csökkent, a legkevesebbet 2013-ban fordított a költségvetés átlagosan egy diákra, akkor 565 ezer forint jutott egy fő tanítására. Ezután újra emelkedésnek indultak a kiadások, és 2015-ben már ismét évi 772 ezer forintra ugrottak.

Az oktatási kiadásokra vonatkozó statisztikai adatok közlése 2014-ben Magyarországon megváltozott, a Központi Statisztikai Hivatal a 2005 előtti évekhez hasonlóan újra csak összevontan adja közre az iskolai kiadások értékét. A 2013-as törés a magyar idősorokban összefügg azzal, hogyan változott az iskolai kiadások oktatási szintek szerinti elkülönítésének módszere az adatszolgáltatásban.

Az általános iskolai alsó tagozaton 2005 és 2012 között csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, ezt 2013-ban egy viszonylag nagy növekedés, 2014-ben pedig további csökkenés követte. 2014-ben Csehország mellett Magyarországon volt az egy diákra jutó kiadások szintje a legalacsonyabb a kelet-közép-európai országok között. Akkor Csehországban 16, hazánkban pedig 15 százalékon állt az egy diákra jutó kiadás az egy főre jutó GDP százalékában. A nyugat-európai országok közül például Németországban az egy diákra jutó kiadás 18 százalékon állt. Lengyelországban, Szlovéniában, Észtországban és Lettországban az iskolai kiadások GDP-n belüli aránya alig marad el Nyugat-Európától. Csehországban, Szlovákiában és Litvániában a ráfordítások szintje jóval alacsonyabb. Hazánk 2008 után ez utóbbi csoportba csúszott vissza, ugyanakkor 2014-ben számottevően nőtt az iskolai kiadások GDP-n belüli aránya, és e tekintetben megelőzte az említet országokat.