Felépülni látszik végre a tőkepiaci unió

Az uniós biztos elmondta, a javaslatok a tőkepiacok megerősítését és az uniós befektetések élénkítését célzó szélesebb körű stratégia részét képezik. Tájékoztatása szerint ahhoz, hogy 2019-re megvalósítható legyen a tőkepiaci unió, három területen kell továbblépni:

európai „címkéket és útleveleket” kell létrehozni a pénzügyi termékek számára, harmonizálni és egyszerűsíteni kell a tőkepiacok elmélyítésére irányuló szabályokat, és biztosítani kell a tőkepiacok következetesebb és hatékonyabb felügyeletét.

Elképzelések szerint a javaslatok lendületbe hozzák majd a befektetési alapok határokon átnyúló piacát, előmozdítják a fedezett kötvények mint hosszú távú finanszírozási források piacának fejlődését, és nagyobb jogbiztonságot teremtenek a határokon átnyúló értékpapírügyletekben részt vevő és követelésekkel rendelkező befektetők számára. A tőkepiaci unió fontos prioritása az EU gazdaság megerősítésére, beruházások élénkítésére és a foglalkoztatás bővítésére irányuló politikájának.

Célja a tőkeforrások mozgósítása és eljuttatása minden uniós vállalkozáshoz, különösen azokhoz a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv), amelyeknek forrásokra van szükségük a növekedéshez és bővüléshez.

A bizottsági tájékoztatás szerint, ha a javaslatokat az Európai Parlament és Európai Unió Tanácsa jóváhagyja, a vállalkozásoknak és a befektetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy teljes mértékben kiaknázzák az egységes piac nyújtotta előnyöket. Ezért a bizottság arra is felkérte a társjogalkotókat, hogy biztosítsák a tőkepiaci unió megvalósítását szolgáló, jelenleg tárgyalási szakaszban lévő kulcsfontosságú reformok – így a tőkepiaci felügyelet megerősítésére, a vállalkozások szerkezetátalakítására és a fogyasztók új megtakarítási lehetőségeire vonatkozó javaslatok – mielőbbi elfogadását.

Az Európai Bizottság 2015-ben tette közzé a tőkepiaci unió létrehozására irányuló cselekvési tervét, amelynek célja, hogy unió-szerte elősegítse a tőke valódi egységes piacának kialakítását.

Létrejötte esetén meg fogja erősíteni a gazdasági és monetáris uniót azáltal, hogy előmozdítja az euróövezeten belüli, magánfelek közötti, határokon átnyúló kockázatmegosztást, segítve a rendszerszintű gazdasági sokkok kezelését.