Nagyobb növekedést vár az MNB

A Monetáris Tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul.

A magyar gazdaság növekedése 2018-ban tovább élénkül,

majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től fokozatosan lassul – írja Inflációs jelentésében a MNB. A jegybank szerint az infláció a decemberi várakozásukkal összhangban 2019 közepére éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.

Fő megállapításai között az MNB kiemeli, hogy az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdaság kibocsátásának növekedése. A globális infláció a tavalyi évhez hasonló, mérsékelt szinten tartózkodott. Az árszínvonal növekedési üteme az országok többségében az inflációs cél alatt alakult.

Nagyobb növekedést vár a jegybank

Az MNB a 2018-as növekedési előrejelzését felfelé módosította. Így az idei évben – az aktuális előrejelzés feltevéseinek teljesülése esetén – a tavalyinál dinamikusabb gazdasági növekedést várunk, amely azonban 2019-től fokozatosan lassul. A növekedés szempontjából a termelékenység és a versenyképesség szerepe egyre meghatározóbbá válik – teszik hozzá.

A Monetáris Tanács szerint 2018-ban a GDP 4,2 százalékos bővülése várható.

A 2018. márciusi Inflációs jelentés inflációra és gazdasági növekedésre vonatkozó alap-előrejelzései:

2017

2018

2019

2020

Infláció (%)

2,4

2,5

2,9

3

Gazdasági növekedés (%)

4

4,2

3,3

2,7

Az inflációra vonatkozó prognózis alapvetően változatlan az előző jelentéshez képest.

Idén 2,5, jövőre 2,9, 2020-ra 3 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak.

A következő hónapokban főként az üzemanyagokhoz kötődő bázishatások következtében emelkedik az infláció, de továbbra is a 2,5-3,5 százalékos toleranciasáv alsó felében alakul.

A dinamikus béremelkedés hatását több tényező tompítja. A bérmegállapodás keretében megvalósuló szociális hozzájárulási adó mérséklése, a társasági nyereség adó 2017-es csökkentése és a gazdaság fokozatos fehéredése egyaránt visszafogja a béremelések inflációra gyakorolt hatását. Emellett az eurozónában az inflációs kilátások tartósan mérsékeltek, valamint a lakossági inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten stabilizálódtak, azaz összességében szintén fékezik az áremelkedés ütemét.

Két százalék alatti költségvetési deficitre számít a jegybank

Az előrejelzések szerint alakul az infláció, ezért tartósan fennmaradhat a laza monetáris környezet – mondta Balatoni András, a jegybank igazgatója az Inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón.

A fogyasztás növekedését elősegíti a fogyasztói bizalom historikusan magas szintje és a lakáspiaci élénkülés másodkörös hatásai. A háztartások, miközben a reáljövedelmek növekedése lassul, emelik jövedelemarányos fogyasztásukat, eddig ugyanis az MNB szakértőinek korábbi várakozásánál nagyobb megtakarításokat halmoztak fel alapvetően a későbbi lakásvásárlások érdekében. Az aktuális prognózis szerint az idén a megtakarítási ráta a 2017-es szintje körül alakul. Előretekintve azonban 2019-től a fogyasztási hajlandóság emelkedésével összhangban a jelenlegi magas szintjéről csökken, majd 2020-ban a visszaeső lakossági beruházásokkal párhuzamosan stabilizálódik – olvasható a márciusi Inflációs jelentésben.

Az MNB erre az évre 3,8 százalékról 4,4 százalékosra javította a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó idei prognózisát, ami a következő két évben 3,0 százalékosra csökken.