Csökkent a munkaerő-tartalék mértéke

Mintegy 360 ezer fő a potenciális munkaerő-tartalék Magyarországon a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint. Az ILO a munkanélkülieket, az alulfoglalkoztatottakat, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresőket, illetve a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívakat együtt tekinti potenciális munkaerő-tartaléknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérése szerint tavaly az utolsó negyedévben 192 ezer fő volt regisztrált munkanélküli, 7 ezren voltak, akik két héten belül nem tudnának munkába állni, mintegy 40 ezer olyan alulfoglalkoztatott volt, akik részmunkaidőben munkálkodnak, de többet vállalnának, ha erre mód lenne, míg csaknem 120 ezer ember két héten belül munkára kész lenne, de nem keres munkát.

A munkaerő-tartalék egyenetlenül oszlik meg a régiók között. Az Észak-Magyarország régióban és az Észak-Alföldön a 15–64 év közöttieket tekintve 82,4–85,3 ezer fő között volt tavaly a munkaerő-tartalék. A Dél-Dunántúlon a legnagyobb a kilengés – a tartalék 51,6 és 82,3 ezer fő között mozgott, a Dél-Alföldön 40,1–51,5 ezer főt mutat a statisztika.

A fejlett régiókban – Közép-Magyarországon, a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon – a legalacsonyabb, 31,3–40 ezer közötti a potenciális munkaerő-tartalék.

Egy évvel korábban, azaz 2016 utolsó negyedévében még 420 ezer volt a potenciális munkaerő-tartalék nagysága hazánkban. A 15–74 éves népesség körében 2017 végén az alulfoglalkoztatottak nélkül 4 millió 381 ezer fő volt foglalkoztatott, a potenciális munkaerő-tartalékba nem számító inaktívak száma pedig 2 millió 720 ezer főt tett ki.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja