Kevésbé sérülékeny a magyar gazdaság

Az elmúlt évben is folytatódott a külső sérülékenység csökkenése, historikusan alacsony szintre jutottak az adósságmutatók – mondta Koroknai Péter, az MNB monetáris politika és pénzügyi elemzési igazgatóságának kutatója. A szakember fontos változásnak tartotta, hogy míg korábban az adósság-leépítése miatt javultak az adósságmutatók, tavaly már a sérülékenység csökkenésében a követelések növekedése volt meghatározó.

A külső finanszírozási képesség a GDP 4 százalékára csökkent a 2015-ös 8 és a 2016-os 6 százalékról, a folyó fizetési mérleg pedig a 2016-os 6 százalékhoz képest megfeleződött. Mindezek eredőjeként elmondható, hogy a finanszírozási képesség kevésbé csökkent, mint a folyó fizetési mérleg.

Ennek oka a mérséklődő, de még mindig magas külkereskedelmi aktívumban keresendő. Ugyan erős volt a belső kereslet, de az export is nőtt, a szolgáltatásegyenleg többlete ugyanakkor továbbra is kiemelkedő. Emellett csökkent az árutöbblet, amit az MNB a tartós termékek fogyasztásának dinamikus emelkedésével, a feldolgozóipar nagyberuházásokkal és az energiahordozók magasabb árával magyarázott. Az árutöbblet csökkenésében nem vagyunk egyedül, ez a trend az egész régióra jellemző.

Az elmúlt évben jelentős, 5 milliárd euró körüli volt a külső adósságcsökkenés, ugyanakkor 2016-hoz képest már nem a bankszektor adta a nettó adósságcsökkenés jelentős részét (a forintosítással), hanem az államháztartás adósságleépítése volt jelentős.

A magánszektor 2010 és 2017 között 30 milliárd euróval csökkentette devizaadósságát (itt is a forintosítás hatása köszön vissza), eközben tavaly már külső lakossági követelések értéke 13 milliárd euróra nőtt.

Kedvező, hogy a lakosság mind nagyobb része rendelkezik nemzetközi tartalékkal, ez pedig a jegybanki devizatartalék mellett egyfajta tőkepufferként is szolgálhat, ha a piacokon zavarok következnek be – mondta Koroknai Péter.

A külső adósság leépítését a tavaly évben is beérkező, mintegy 2 milliárd eurónyi működőtőke (FDI) beáramlás is segítette.

A nettó külső adósság a GDP 13 százalékát tette ki, miközben a bruttó külső adósság a tulajdonosi hitelek nélkül a GDP 60 százaléka alá csökkent, s örömteli, hogy 16,4 milliárd eurós értékével történelmi mélyponton van a rövid – éven belüli – külső adósság értéke.

Ebben szerepet játszott a tavaly év végi kötvénycsere is – hangsúlyozta Koroknai Péter. Ez azért fontos, mert a hitelminősítők modelljeiben komoly súlyt képvisel a rövid adósság értékelése. A bruttó forrásigény a 2011-es 37 milliárd euróról tavaly 16 milliárdra csökkent, s továbbra is komoly csökkenésre lehet számítani. A nettó külső tartozás már elérte a régiós szintet, a nettó adósság ugyanakkor már kisebb, kint a környező országokban. A tájékoztatón elhangzott: a jegybank várakozásai szerint 2020 körül a nettó külső adósságunk negatív lehet. Ezzel szemben a bruttó külső adósság a 2010 óta tartó szinte folyamatos csökkenés ellenére még mindig csak közelíti a régiós átlagot.

A megtakarítások között a háztartások megtakarítási képessége továbbra is erős, 2008 óta ugyanakkor először fordult elő, hogy a vállalatok is nettó hitelfelvevővé váltak, köszönhetően a megindult beruházásoknak. A vállalati hitelezés GDP-arányos szintje már elérte a régiós partnerországokét.

Ugyanakkor Koroknai Péter azt is megemlítette, hogy a dolgozóknak kifizetett bérek jelentékeny részét a pénzügyi tartalék terhére fizették ki a vállalatok, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok finanszírozási képessége tavaly negatív lett. A Világgazdaság kérdésére a szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, miután a teljes jövedelemhez viszonyított bérarány még messze van a válság előtti szintekhez képest, ez még nem okoz rendszerszintű problémákat.

A központi költségvetés devizaadósságának részaránya tavaly év végére 20 százalék közelébe ért, s mivel az MNB értékelése szerint a deviza-kitettség komoly csökkenése sokat segített a finanszírozási pozíció javításában, nincs szükség változásra. Már csak azért sem, mert továbbra is jelentős a kereslet a hazai állampapírok iránt.

Az – elsősorban lakossági – megtakarítások tekintetében Magyarország már a régiós országoknál jobb GDP-arányos mutatóval rendelkezik, ugyanakkor a háztartások GDP-arányos fogyasztása és hitelfelvétele a legalacsonyabb értéket mutatja a régió országai között.