BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem közelítjük meg az inflációs célt idén

Két és fél százalékos lehet a fogyasztói árindex átlagos emelkedése idén a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, így idén még csekély a valószínűsége a Magyar Nemzeti Bank szigorító intézkedésének: laza monetáris politikára számíthatunk 2018-ban is.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,1 százalékos lehetett a márciusi fogyasztói árindex emelkedése éves alapon. A maginfláció becslésekor a megkérdezettek fele 2,4, a másik fele pedig 2,5 százalékot prognosztizált, így a konszenzust kivételesen két tizedesjegynyi pontossággal, 2,45 százalékban állapítottuk meg. Az előrejelzések szerint idén átlagosan 2,5 százalékos lehet az árindex változása, amely csupán 0,1 százalékponttal magasabb a tavalyi adatnál.

A fogyasztói árindexet legfőképp két, ellentétes hatás befolyásolhatja 2018-ban: a bérdinamika a szolgáltatások árán keresztül húzhatja felfelé az inflációt, míg ezt a bázishatás ellensúlyozhatja, így lehet 2,1 százalékos a 2018-as fogyasztói árindex emelkedése – ismertette lapunkkal előrejelzését Gárgyán Eszter, a Citibank vezető közgazdásza. A fő inflációs mutató csúcsértéke 2,3 százalék lehet, míg a maginfláció akár 2,7-2,9 százalékig is felkúszhat. Gárgyán Eszter hangsúlyozta: a tavalyi ütemhez képest mérséklődhet a dohánytermékek és alkohol kategória áremelkedése, mivel idén kisebb mértékű lehet a termékcsoport jövedékiadó-emelése, mint 2017-ben volt.

A dohány- és az alkoholtermékek kevésbé drágulnak majd, mint 2017-ben
Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Valószínűleg februárban láthattuk az idei év legalacsonyabb inflációját, márciusban már gyorsulhat a fogyasztói árindex növekedése, 2 százalékos lehet a mutató – mondta el várakozásait a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az emelkedést elsősorban az előző évi ársokkok bázisba való beépülése magyarázza. Ráadásul a szolgáltatások inflációja is erősödhet, az utóbbi a maginflációt is felfelé nyomhatja. Virovácz Péter prognózisa szerint a 2,6 százalékos infláció reális lehet (ez 0,1 százalékponttal magasabb a Világ­gazdaság 2,5 százalékos konszenzusánál). Igaz, a nemzetközi alacsony inflációs környezet miatt lefelé mutató kockázatokat lát az elemző.

Továbbra is meghatározó a mérsékelt külső inflációs környezet, illetve az olajárak alakulása, ez utóbbi egyben kockázatot is jelenthet – véli Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. A belső folyamatok közül a béremelkedés húzhatja felfelé az inflációt – keresleti és kínálati oldalról egyaránt –, ám ennek hatása a fogyasztói árindexre mindeddig csekély volt, és ebben továbbra sem várható változás.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.