Varsó milliárdokkal kevesebb támogatáshoz juthat

A PAP hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezetnek az Európai Bizottság által május 2-án bemutatandó keretszámai alapján Lengyelország összesen 80 milliárd euróra számíthat majd, ami 25 milliárd euróval kevesebb a jelenlegi (2014-2020-as) hétéves keretnél.

A EU szegényebb régióinak felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból Varsó akár 8 milliárd euróval is kevesebbet kapna a mostaninál a nem hivatalos becslések szerint – írja a PAP.

A Rzeczpospolita független jobbközép napilap csütörtöki értesülése szerint a kohéziós alapokból Varsó 5-15 milliárd euróval kevesebbet kaphat. A lap a költségvetési tervezet kiszivárgott, jelenleg rendelkezésére álló változatára hivatkozva megírta: a 2021-2027-es időszak leteltével Lengyelország az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhat.

Mindkét sajtóforrás úgy tudja, hogy a Lengyelországnak járó támogatások egyrészt azért csökkennének, mert az ország több régiójának gazdasági fejlettsége már elérte az uniós átlagot, így nem lesznek többé jogosultak a kohéziós források igénybe vételére.

Emellett a Brexit következtében mintegy 60 milliárd euróval alacsonyabb lesz a tagállamok összes befizetése. A támogatásokat ezenkívül várhatóan át is csoportosítják, a kohéziós alapok odaítélése pedig nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz lesz kötve, hanem más, szociális jellegű mutatókhoz is, mint például a fiatalok munkanélkülisége.

A PAP által idézett forrás rámutat továbbá arra, hogy az Európai Bizottság korábbi bejelentései szerint az eszközök egy részét a migrációs válság kezelésére, külső határvédelemre, a közös védelemre csoportosítanák át.

A megváltozott odaítélési szempontok miatt a támogatások az eddiginél nagyobb mértékben juthatnának a dél-európai tagállamoknak is.

A támogatások odaítélését nem kötik majd a jogállamiság helyzetéhez, inkább „a költségvetés megvalósításának szabályosságához” – értesült a PAP. Információi szerint még nem vált világossá, milyen módon kötné össze az EB ezt a szabályt a jogállami elvekkel.

Lengyelországnak 2004 óta, amikor tagja lett az EU-nak, összesen 143,7 milliárd eurót folyósítottak az uniós költségvetésből, miközben 47,3 milliárd eurót befizetett.

A februári EU-csúcstalálkozón Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a befizetések emelését javasolta uniós partnereinek, eszerint minden tagállam a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékával járulna hozzá a közös uniós költségvetéshez. Jelenleg a befizetések a GNI mintegy 1 százalékát érik el.

Morawiecki az EU kohéziós politikájának folytatását szorgalmazza. Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt szerdán Varsóban hangsúlyozták: bár érthető, hogy a Brexit után korlátozott lesz az uniós költségvetés, az új keretek között is „minél igazságosabb és minél szolidárisabb” megosztást kellene biztosítani az EU „régi” és „új” tagállamai között.