Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 20,5, a száraztészta 12,4, a vaj, vajkrém 11,8, a tejtermékek 7,6, a liszt 7 százalékkal drágult egy év alatt alatt, 2017. áprilishoz viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok szerint a cukor 18,7 százalékkal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.
Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,1 százalékkal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia egyaránt 1,3 százalékkal drágult, utóbbin belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,9 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni – írja a KSH.
A fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek 1 hónap alatt, 2018. márciushoz viszonyítva. Az élelmiszerek ára szintén 0,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,9, a gyümölcs-, zöldséglé 2,9, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal többe, a tojás 5,5, a vaj, vajkrém 1,3 százalékkal kevesebbe került.
A ruházkodási cikkek ára 2,8, az egyéb cikkeké 1,3 százalékkal nőtt, utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások 0,6, a szeszes italok, dohányáruk 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal mérséklődött.
A fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal nőttek 2018. január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest – áll a KSH jelentésében.
Az inflációs nyomás miatt az Magyar Nemzeti Banknak továbbra sem kell aggódnia, így a közeljövőben nem várunk irányváltást a jegybanktól – jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője az adatok kapcsán. Hozzátette,
várakozásuk szerint a következő hónapokban lassan ugyan, de tovább erősödhet a hazai inflációs nyomás.
Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálunk, míg az év végre 2,8 százalék közelében alakulhat az árszínvonal emelkedése – fűzte hozzá.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank makrogazdasági elemzője szerint a maginfláció továbbra is a 2017-es átlaghoz közeli, így a teljes inflációs számnál még kissé magasabb ütemet mutatott. A hó/hó változásokat tekintve az üzemanyagárakon, illetve a szezonális áremelkedést mutató ruházati cikkeken kívül a főbb kategóriákban átlagos vagy az alatti áremelkedés, illetve a tartós fogyasztási cikkek esetében minimális csökkenés volt megfigyelhető.
Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt.
A folytatódó béremelkedés azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot tükröz. Felfelé mutató kockázatot hordoznak a nemzetközi olajárak is, bár az utóbbi hónapok emelkedésével együtt is a hazai üzemanyagárak emelkedése év/éves alapon még átlag alatti.
Előrejelzésünk alapján a nyári hónapokban kissé tovább emelkedhet az infláció év/éves üteme, de továbbra is 3 százalék alatti indexszekkel. Az éves átlagos infláció 2018-ban a tavalyi (2,4 százalék) közelében alakulhat. A 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése idén még nem valószínű – fűzte hozzá az elemző.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.