Nagy feladat előtt a kkv-k

Nagy Márton az utóbbi időben tapasztalt piaci turbulenciákkal kapcsolatban megjegyezte: biztos abban, hogy az ország képes lesz megőrizni pénzügyi stabilitását.

Ami a versenyképességet illeti, a kulcs a termelékenység növelése, 2030-ig a kis- és közepes vállalatok termelékenységének évi 6 százalékkal kellene növekednie – mutatott rá az MNB alelnöke. A kkv-k termelékenysége az országban jelenleg harmada a nagyvállalatokénak, évi 6 százalékos növekedéssel 2030-ra kétszeresre csökkenthető a különbség, ami már „normálisnak mondható” – tette hozzá.

Hat olyan területet sorolt fel az MNB alelnöke, amellyel a termelékenységbeli elmaradottság csökkenthető a kkv-k-nál.

Az egyik a mérethatékonyság kérdése, arra lenne szükség, hogy a kkv-k körében több legyen a nagyobb vállalkozás – húzta alá Nagy Márton utalva arra, hogy jelenleg 90 százalék a mikrocégek aránya. A kkv-szektor jelenleg 6 százalékosra tehető részesedését az exportból is növelni kell, Ausztriában például a kisebb cégek súlya ennek kétszerese. Az importnál pedig a hozzáadott érték növelésére lenne szükség – fejtette ki.

A termelékenység továbbá Nagy Márton szerint a technológiai felkészültség javításával, az innovációs tevékenység erősítésével és az oktatáson keresztül a humántőke fejlesztésével javítható.

Szükség lenne továbbá arra is, hogy a vállalati hitelállomány Magyarországon évente 10-15 százalékkal növekedjen – hangsúlyozta Nagy Márton. Ekkora mértékű bővüléssel elérhető lenne szerinte 2030-ra az a cél, hogy a vállalati hitelállomány GDP-arányosan a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra nőjön.

A növekedési hitelprogram ellenére is 2017-ben történelmi mélypontra süllyedt a vállalatok eladósodottsága az országban – mutatott rá az alelnök. A mikrovállalkozások 10 százaléka, a kisvállalkozások 40 százaléka, a középvállalkozások 50 százaléka rendelkezik hitellel az országban.

A bankrendszer a magángazdaságot nem finanszírozza eléggé – összegezte a központi pénzintézet alelnöke.

Átalakításra van szükség

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a küldöttgyűlésen mondott beszédében kifejtette:

önmagában a monetáris és a fiskális politika nem elegendő a fenntarthatóság eléréséhez a gazdaságban, az alrendszerek átalakítására is szükség van.

Az alrendszerek átalakítása azért is lényeges, mert az egészségügyben, a nyugdíjrendszerben és az oktatás területén történő változások kihatnak az egész társadalomra.

A legfontosabb, hogy tudásalapúvá kell tenni a gazdaságot – jegyezte meg, utalva arra, hogy ez a szemlélet az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a kormányzati struktúrában is megjelent.

Parragh László egyetértett Nagy Mártonnal abban, hogy a következő években a fenntarthatóságot kell a középpontba helyezni. Szerinte a fenntartható fejlődéshez a gazdaságot segítő hatékony államra, költségvetési fegyelemre, az adóék csökkentésére, a gazdaság fehérítésének a folytatására, a termelékenység növelésére, a szakképzés vonzerejének növelésére, az alternatív foglalkoztatási formák elterjesztésére és a felnőttképzésben részt vevők számának növelésére van szükség.

A kamara elnöke külön hangsúlyozta,

a kormánynak oda kell figyelnie arra, hogy a magyar kkv-k minél sikeresebben képesek legyenek bekacsolódni a beszállítói láncokba.

A kamara és a kormány négy évente kötött megállapodása előkészítés alatt áll – tájékoztatta a résztvevőket Parragh László utalva arra, hogy az előadásában szereplő megállapítások ebben a dokumentumban „visszaköszönnek”.

A kamara elnöke arról is beszélt, hogy ősszel Magyarországon rendezik meg a fiatal szakemberek Euroskills nevű nemzetközi vetélkedőjét, ahova 80 ezer vendéget várnak.